Januártól a Ciolacu vezette kabinet gigantikus, 130 milliárd lejes kiigazítást hajt végre, ami az ígéretek szerint elsősorban a közszférát érinti. A sors különös, hiszen a Romániai Magyar Demokrata Szövetség adja a pénzügyminisztérium vezetését, így Tánczos Barnára és a romániai magyarokra hárul a feladat, hogy rendbe szedjék a román államháztartást, amely évek óta nyögi a politikusok felelőtlenségének következményeit.
Keleti szomszédunknál eddig mindenfajta kísérlet megbukott, amely a költségvetési kiadások lefaragására irányult. Az igazság az, hogy már 2019-ben, tehát a Covid előtt letértek a fiskális fegyelmezettség útjáról, olyannyira, hogy az idén elérheti az államháztartás hiánya a GDP 9 százalékát is – ami pont kétszerese lehet a magyar deficitnek.
Mindez persze nem a véletlen műve: a magyar nyilvánosságban csak bezzegországként emlegett uniós tagállamban 2024-ben választási szuperévet tartottak. Hogy mennyire bőkezűek voltak a román politikusok, mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egyetlen év leforgása alatt
- a nyugdíjak 40 százalékkal emelkedtek, emiatt a román nettó átlagnyugdíj mintegy 50 ezer forinttal nőtt, amivel a magyart is lekörözte,
- a minimálbért kétszer emelték, előbb 2023 októberében egy előrehozott intézkedéssel 10 százalékkal, majd 2024 júliusától további 12 százalékkal 3700 lejre,
- eközben javában növelték a közszférában a kereseteket.
Ez persze jó hatással volt a kiskereskedelmi forgalomra, ami szeptemberben egészen elképesztő tempóban, több mint 10 százalékkal növekedett . Az már más kérdés, hogy az árakat is húzták a béremelések, ma az egész unióban Romániában a legmagasabb a infláció, novemberben 5,4 százalék volt.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: AFP
