Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete éves malária-jelentésében úgy becsülte, hogy tavaly 219 millió maláriás eset fordult elő világszerte, ami a 2016-os adathoz képest két millióval több.
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO vezérigazgatója aláhúzta, hogy a javulás megtorpanása veszélybe sodorhatja a korábbi erőfeszítéseket, amelyekkel sikeresen csökkentették a maláriában megbetegedők számát. Mint a jelentésben fogalmazott: „elfogadhatatlan, hogy minden második percben meghal egy gyermek a malária miatt, amely megelőzhető és gyógyítható betegség”.
A moszkitók által terjesztett paraziták okozta maláriás fertőzések 92 százaléka afrikai országokban történik.
A jelentés szerint a fertőzések száma Burkina Fasóban, Kamerunban, Kongóban, Ghánában, Maliban, Mozambikban, Nigerben, Nigériában, Tanzániában és Ugandában nőtt tavaly. Ennek okai között szerepel, hogy ezekben az országokban nem használnak elég rovarirtóval kezelt moszkitóhálót, csökkent a rovarirtó permetek használata a belső terekben, továbbá az állapotos nők és gyerekek nem jutnak hozzá a megelőző kezeléshez. Emellett a korábbi sikerek miatt a betegség elleni küzdelemre a WHO-hoz érkező adományok összege is csökkent.
A világszervezet ezért a gazdag országokat támogatásuk növelésére kérte fel, és a malária sújtotta országokat is felszólította a betegség elleni védekezést finanszírozó hazai pénzügyi alapok létrehozására. A WHO jelentése azt is hangsúlyozta, hogy a malária visszaszorítására szánt pénzt sokkal hatékonyabban, célzott formában használják majd fel.
A jelentés ugyanakkor pozitív példaként emelte ki Indiát, ahol a maláriás esetek száma tavaly csaknem negyedével esett vissza.
