Nyomok után kutatnak a katonák a romok és az áldozatok között a jolói katedrális előtt. A fülöp-szigeteki sziget legnagyobb templomában a vasárnapi misén robbant bomba. Nem sokkal később, amikor az első detonáció áldozatainak segítségére siettek, egy második robbanószerkezetet is beindítottak az épület bejáratánál.
Ez volt az egyik legsúlyosabb merénylet a térségben. A sziget a térségben aktívan harcoló, magát az Iszlám Állam szervezet követőjének valló Abu Sayyaf-csoport központja. Ráadásul mindössze 6 nappal korábban tartottak egy népszavazást a régió autonómiájáról. A 90%-ban katolikus ország déli szigetei, így Jolo és környéke is muszlim többségű, a referendumon pedig - Jolo kivételével - a többség az önállóságra voksolt. Az állam és az iszlamista csoportok közti küzdelem évtizedekre nyúlik vissza. 2017-ben a második világháború utáni leghosszabb fegyveres konfliktus tört kis, amikor a helyi, az Iszlám Állam szervezethez hű szélsőségesek megtámadták és egy időre elfoglalták Marawi városát, és ott megpróbáltak egy muszlim kalifátust kikiáltani. Az 5 hónapig tartó ostromállapotnak a hadsereg vetett véget, de addigra több mint ezren haltak meg az összecsapásokban. A népszavazás a kormány reményei szerint erre a helyzetre jelentett volna politikai megoldást.
