"Soha korábban nem volt ilyen szoros a csere a társadalmaink között - és ez folyamatosan növekszik: politikailag, gazdaságilag és kulturálisan" - mondta a kazah fővárosban, Asztanában. "Ezt szeretnénk folytatni és tovább fokozni. Különösen a globális bizonytalanság idején van szükségünk szoros, bizalommal teli nemzetközi partnerekre" - tette hozzá.
Scholz egy évvel ezelőtt, az öt közép-ázsiai országot tömörítő első csúcstalálkozón stratégiai partnerséget hozott létre Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Tádzsikisztánnal és Türkmenisztánnal.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök azt mondta, hogy az energiaágazatban folytatott együttműködés "kulcsszerepet" játszik a Németországgal való kapcsolatokban. Felkérte a német vállalatokat, hogy vegyenek részt az országában található ritkaföldfém- és más lelőhelyek feltárásában, valamint az akkumulátorok gyártásához nélkülözhetetlen lítium kitermelésében.
Bár az öt ország - mind volt szovjet tagköztársaság - szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, a nyugati országokkal is igyekeznek javítani a kapcsolataikat, hogy csökkentsék függőségüket a hatalmas szomszédtól.
Az öt országnak együttesen alig 80 millió lakosa van, valamivel kevesebb, mint Németországnak. Területük azonban nagyjából az egész Európai Unió területének felel meg.
Az elmúlt évtizedekben Németország nagyrészt figyelmen kívül hagyta a régiót a két közeli nagyhatalomhoz, Kínához és Oroszországhoz fűződő szoros gazdasági kapcsolatok javára.
Kazahsztán Németország harmadik legfontosabb kőolajszállítója, emellett urán-, vasérc-, cink-, réz- és aranytermelő. Az országot potenciális partnernek tekintik a megújuló energiákból nyert hidrogén előállításában is, amelyet a jövő potenciális éghajlatbarát üzemanyagaként tartanak számon.
