Az idén összesen hatszáz, harminc év feletti választott férfi kapja kézhez a behívóját az alapfokú katonai kiképzésre. Rögtön a döntés után Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter a nyilvánosság előtt kijelentette, hogy maga is önként jelentkezett ennek a szolgálatnak a teljesítésére.
„Már holnap elmegyek a megfelelő egészségügyi vizsgálatokra, egy leszek a majdani tartalékosok között, és a tizenöt napos kiképzést végig fogom csinálni, azokkal együtt, akik soha semmiféle katonai alapkiképzést nem kaptak. Ha én erre képes vagyok, mások miért ne lennének képedek ugyanerre?” – fejtette ki Aleksandar Vulin, aki hozzátette: Szerbia a kipróbált svájci modellt vezette be.
A most kikézbesített kék borítékokként hírhedt behívók 15 napos katonai hadgyakorlatot irányoznak elő.
A kötelező sorkatonai szolgálat megszüntetése óta Szerbiában 200 ezer férfi semmilyen katonai kiképzésen nem esett át. Az idén két ilyen gyakorlatot terveznek, májusban és novemberben tartják meg őket.
A szerbiai közvélemény aggodalommal reagált a hírre. Sokakban még elevenen él a balkáni háborúk alatti erőszakos mozgósítások szörnyűsége.
Azok a tartalékosok, akik lelkiismereti okokra hivatkozva elutasítják a fegyveres szolgálatot civil szolgálatot látnak majd el. Akik erre sem hajlandók 50 ezer dináros – mintegy 150 ezer forintos – bírsággal kell számolniuk.
A szerbiai behívók az ország lakosságához tartozó délvidéki magyarokat is érinti. A legerősebb helyi magyar párt, a szerb kormányban is tevékeny Vajdasági Magyar Szövetség nem támogatja a tartalékosok kiképzését, mi több, a párt a leghatározottabban elítéli a tartalékosok behívását.
„Ennek az országnak azt kell lehetővé tennie, hogy az emberek itt éljenek, jól éljenek, nem pedig azt, hogy újra behívókról, kék borítékokról, mozgósításról beszéljünk, hiszen ennek semmiféle oka nincs” – nyilatkozta Pásztor Bálint, a párt parlamenti frakcióvezetője.
Az Oroszországgal hangsúlyozottan testvéri viszonyt ápoló Szerbia a közelmúltban harci repülőket, helikoptereket, páncélozott harci járműveket kapott ajándékba, majd vett Moszkvától.
Ugyanakkor a szerb vezetés a NATO-ra is partnerként tekint. Belgrád fennen hangoztatja katonai semlegességét, de a balkáni régió térségében gyanakvással figyelik a szerb hadi potenciál fokozott erősödését.
