A kínai nagykövetség közleménye szerint nem pusztán jogi ügyről van szó, hanem politikai üldöztetésről. Ha Kanada valóban tartaná magát a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás elvéhez, akkor elutasítaná az Egyesült Államok kiadatási kérelmét, és szabadon engedné Menget a kanadai kiadatási törvénnyel összhangban.
A kínai nagykövetség szerint a kanadai bíróság végleges döntéséből kiderül, hogy Kanada tartja-e magát az igazságszolgáltatás függetlenségének elvéhez. "Várunk és figyelünk" - áll a közleményben.
Washington januárban kérte Meng - a cég alapítójának lánya - kiadatását, arra hivatkozva, hogy ő és a Huawei megsértette az Irán ellen hozott amerikai szankciókat, banki csalást követett el, és ellopott amerikai ipari és kereskedelmi titkokat.
A kanadai igazságügyi minisztérium pénteken bejelentette: Washington elegendő bizonyítékot mutatott be ahhoz, hogy megkezdjék a kiadatási eljárást. Ennek első lépéseként március 6-án meghallgatást tartanak, amikor kitűzik a kiadatást kimondó következő meghallgatást. Meng Van-csou - akit decemberben tartóztattak le, majd óvadék ellenében szabadlábra helyezték Kanadában - tagadja a vádakat, és harcol a kiadatás ellen. A Huawei szerint "indokolatlanul üldözik" a vállalatot, ezért korábban is kérte, hogy Washington vonja vissza a Meng Van-csou elleni letartóztatási parancsot, és Kanada ne adja ki őt az Egyesült Államoknak. A kínai cég szerint leányvállalatai és fiókcégei minden országban betartják a vonatkozó törvényeket, és bár erőfeszítéseket tett arra, hogy egyeztessen az amerikai hatóságokkal, ők ezt elutasították.
Januárban a washingtoni igazságügyi minisztérium vádat is emelt a cég és pénzügyi igazgatója ellen.
