A Los Angelestől csaknem 300 kilométernyire északra fekvő Paso Robles városkában a megyei seriff-helyettest lőtték fejbe, nem halt meg, de súlyos, életveszélyes állapotban szállították kórházba. Az elkövető elmenekült, a helyi rendőrség nyilvánosságra hozta a biztonsági kamerák felvételeit és a lakosság segítségét kérte a tettes megtalálásához.
A rendőrség feltételezése szerint az elkövető kifejezetten rendőrökre vadászott. "Úgy gondoljuk, hogy az elkövető ezt előre eltervezte, kifejezetten azt akarta, hogy a rendőrök kijöjjenek az őrsről és akkor támadjon rájuk" - nyilatkozta újságíróknak Ian Parkinson seriff.
A nyomozás most kiterjed arra is, hogy vajon van-e összefüggés a szerdai gyilkossági kísérlet és a pár nappal ezelőtt elkövetett két korábbi halálos merénylet között. A hétvégén ugyanis két rendőrt már agyonlőttek.
Szerdán nyilvánosságra került a washingtoni belbiztonsági minisztérium egyik nem titkosított dokumentuma, amely arra hívta fel a figyelmet, hogy rendőrtisztek személyes adatai szivárognak ki az interneten országszerte. Sok rendőr, köztük magas rangú rendőrtiszt maga osztja meg a közösségi platformokon az adatait, köztük a lakcímét vagy a telefonszámát is.
A belbiztonsági tárca arra figyelmeztetett, hogy ez ahhoz a szakmai zsargonban "kipécézésnek" nevezett gyakorlathoz vezethet, amelynek során "erőszakos és szélsőséges elemek" célzott támadásokat intézhetnek rendőrök ellen, vagy megakadályozhatják a rendőröket feladataik ellátásában. "Legalább egy rendőrfőnököt már célba vettek, mert feltételezték róla, hogy támogatja a könnygáz bevetését a tüntetők oszlatásához" - olvasható a tárca dokumentumában.
Rendőrségi vezetők és rendőrök az elmúlt napokban többször is nyilvánosan hangoztatták, hogy az az érzésük, a rendőrségi reformokat sürgető törvényhozók magukra hagyják őket. "Tessék befejezni azt, hogy úgy kezelnek bennünket, mintha állatok volnánk, és tessék némi tiszteletet is tanúsítani irántunk! Becsmérelnek bennünket és ez visszataszító" - mondta Mike O'Meara, New York állam rendőrszakszervezetének tisztségviselője az állam törvényhozóinak, amikor azok arról döntöttek, hogy hatálytalanítják azt a törvényt, amely biztosította a rendőri jegyzőkönyvek titkosságát.
Nancy Pelosi a konföderációs szobrok eltávolítását követeli a kongresszusból
Nancy Pelosi demokrata párti házelnök szerdán levélben követelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását a kongresszus díszcsarnokából.
Az ügyben illetékes szenátusi bizottsághoz írt levelében Pelosi úgy fogalmazott: ezek a szobrok "a gyűlöletnek adnak tiszteletet és nem a nemzeti örökség részei. Muszáj elmozdítani őket".
A házelnök nem sokkal azt követően írt levelet a szenátusi bizottságnak, hogy Donald Trump elnök a Twitteren kifejtette: a kormányzat nem tervezi a valahai konföderációs tábornokokról elnevezett amerikai katonai támaszpontok átnevezését.
A konföderáció az amerikai polgárháború (1861-1865) előtti időszakban a déli rabszolgatartó államok laza szövetsége volt, amely szeretett volna kiválni az Unióból, s részben emiatt kezdődött meg a polgárháború. A déli tagállamokban mind a mai napig sok szobor, emlékmű, utcanév és zászló őrzi e korszak emlékét, ám amióta május 25-én Minneapolisban a rendőri erőszak miatt meghalt az afroamerikai George Floyd, és ezt követően tüntetéshullám árasztotta el az országot, egyre több helyen rongálták vagy csonkították meg ezeket a szobrokat és emlékműveket, s több helyen a kormányzó vagy a polgármester el is rendelte a konföderációs személyiségek szobrainak eltávolítását.
A szövetségi kongresszus épületében 11 konföderációs személyiség szobra található, köztük Jefferson Davis és Alexander Stephens szobra. Davis az Amerikai Konföderációs Államok első és egyetlen elnöke, Stephens pedig az alelnöke volt 1861 és 1865 között. Pelosi a levelében kifejezetten e két egykori politikust említette.
A kongresszus 1864-ben engedélyezte minden egyes tagállamnak, hogy két, az adott államban civil vagy katonai tevékenysége okán köztiszteletnek örvendő személyiség szobrát adományozza a Capitoliumnak. Mississippi egyébként az egyetlen állam, amely két konföderációs személyiség szobrát küldte.
"Miközben úgy hiszem, rendkívül fontos, hogy ne feledkezzünk meg történelmünkről, nehogy megismétlődjék, azt is hiszem, hogy nincs helye a konföderáció erőszakos emberei bigottságának az Egyesült Államok Capitoliumának megszentelt termeiben vagy a megbecsülés övezte helyeken szerte az országban" - fogalmazott Nancy Pelosi. Hozzáfűzte, hogy szerinte ezek az emberek annak idején "a kegyetlenséget és a barbarizmust pártolták fajgyűlölő céljaik érdekében". A házelnöknek nincs joga a kérdésben dönteni, ezért a szenátusi bizottságot "azonnali döntésre" szólította fel. Zoe Lofgren, kaliforniai demokrata párti képviselő, a bizottság tagja támogatásáról biztosította Pelosit és azonnali bizottsági szavazást javasolt.
A NASCAR szervezői tiltani fogják a déli konföderációs zászlót
A kultúrharc közben már az autósportot is utolérte. A kultikus amerikai autóverseny, a NASCAR szervezői bejelentették, hogy ezentúl tiltani fogják a déli konföderációs zászlót. A döntésnek nem mindenki örül.
"A zászló örökségünk része, a déli életforma szimbóluma, aminek használata boldoggá tesz minket"
közölte az egyik autóverseny rajongó, hozzátéve hogy a lobogón semmi rasszista szimbólum nincsen.
A NASCAR szervezői azt is bejelentették, hogy egyéb intézkedéseket is bevezetnek a faji igazságtalanságok kezelésére.
MTI, Hír TV
