Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Távozásának napján tizenegy hónapos átmeneti időszak kezdődött azzal a céllal, hogy legyen idő a megállapodásra a majdani kétoldalú viszonyrendszer feltételeiről, mindenekelőtt egy szabadkereskedelmi egyezményről.
Ez számos eredménytelen tárgyalási forduló után a múlt héten, közvetlenül karácsony előtt megszületett.
A megállapodást először a téli szünetét töltő londoni alsóház vitatta meg soron kívül összehívott szerdai ülésnapján, és ötórás vita után 521-73 arányban megszavazta az egyezmény törvénybe iktatását kérő kormányzati indítványt.
A tervezet ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé került, amelynek tagjai csütörtök hajnalban szavazás nélkül, közfelkiáltással szintén jóváhagyták az EU-val elért megállapodás törvénybe iktatását.
Az azonnal megadott királynői hozzájárulással ez meg is történt.
Az átmeneti időszak csütörtökön brit idő szerint 23 órakor, közép-európai idő szerint éjfélkor lejár, és az Egyesült Királyságot - amely 1973-ban csatlakozott az EU akkori elődszervezetéhez - péntektől a további kapcsolatrendszer feltételeit rögzítő megállapodáson kívül nem fűzik formális szálak az Európai Unióhoz.
Az átmeneti időszak lejárta azt jelenti, hogy az EU egységes belső piacán és vámuniójában is megszűnik a brit tagság, és az Európai Unió szemszögéből az Egyesült Királyság külső országgá válik.
Az 1246 oldalas megállapodás egyik fő eleme azonban egy szabadkereskedelmi egyezmény, amely péntektől, az átmeneti időszak vége után is százszázalékos vámliberalizációt - vagyis vám- és kvótamenetes kereskedelmet - biztosít az Egyesült Királyság és az EU kétoldalú áruforgalmában.
A brit kormány szerint ez az első eset, hogy az EU valamely külső kereskedelmi partnerrel zéró vám- és kvótatartalmú kereskedelmi feltételrendszerről állapodott meg.
A megállapodás elmaradása azt jelentette volna, hogy az Egyesült Királyság és az EU kereskedelme péntektől a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódott volna, ez viszont vámok megjelenésével járt volna a kétoldalú áruforgalomban.
Az egyezményt az Európai Parlamentnek is ratifikálnia kell, de ez már csak 2021-ben lehetséges. Az EU szabályai alapján azonban a megállapodás - miután a tagországok egyhangúlag jóváhagyták - így is érvénybe léphet az újév első napján.
Megszületett a megállapodás Madrid és London között Gibraltárról
Megszületetett a megállapodás Spanyolország és Nagy-Britannia között, amelynek értelmében Gibraltár a schengeni övezet része lesz 2021. január 1-től - közölte csütörtökön Madridban Arancha González Laya spanyol külügyminiszter újságírók előtt.
A megállapodás néhány órával az előtt jött létre, hogy csütörtök éjfélkor véget ér a brit EU-tagság megszűnése után életbe lépett átmeneti időszak.
"Megkötöttük a kezdeti megállapodást Nagy-Britanniával, amely alapul fog szolgálni az Európai Unió és az Egyesült Királyság között a jövőben Gibraltárról megkötendő szerződéshez" - mondta a miniszter, aki hozzátette, hogy a megállapodás részeként Gibraltár az uniós megállapodások, így a schengeni egyezmény részese marad.
December 31-én éjfélkor lejár a Brexit január 31-i életbe lépése után bevezetett átmeneti időszak, Nagy-Britannia és a tengeren túli területei így nem lesznek részei az Európai Unió egységes piacának és vámuniójának.
A Spanyolország legdélebbi csücskében található, brit fennhatóság alatt lévő területnek a schengeni unióhoz tartozásával a határellenőrzés a spanyol határ helyett a nemzetközi repülőtéren is elvégezhető. Az egyelőre nem világos, ki fogja végezni az ellenőrzést.
A csütörtökön az utolsó pillanatban megszületett megállapodás híján a határ túloldalán dolgozó több tízezer gibraltárinak és spanyolnak kellett volna naponta határellenőrzésen átesni és útlevelet pecsételtetni - mondta a spanyol külügyminiszter.
Spanyolország magának követeli a Földközi-tenger bejáratánál fekvő kikötő feletti szuverenitását, amelyről 1713-ban mondott le Nagy-Britannia javára a spanyol örökösödési háború után az utrechti békeszerződésben.
MTI
