A bíróság ugyanakkor elutasította három azonos nemű hokkaidói pár kereseti kérelmét, amelyben egyenként egymillió jen (2,8 millió forint) kártérítést követeltek a japán kormánytól, amiért szerintük mulasztást követett el a jogalkotásban, nem téve lehetővé ezzel házasságkötésüket.
A felperesek ügyvédjei mindazonáltal kiemelték, hogy az ügy nem a kártérítésről szólt, hanem arról, hogy a bíróság ismerje el: alkotmányellenes az állam álláspontja az azonos neműek házasságáról. Megfigyelők szerint ugyanakkor kérdéses, hogy a jogalkotó a bírósági döntés hatására be fog-e vezetni reformokat.
Hírügynökségek kiemelik, hogy a távol-keleti szigetországban ez az első bírósági ítélet az azonos neműek házasságának törvényességéről és szimbolikus jelentősége van a helyi meleg közösség számára. Jelenleg négy japán bíróság előtt folyik hasonló per.
Japán a világ legfejlettebb ipari államait tömörítő G7 csoport egyetlen tagja, amely nem ismeri el az azonos neműek házasságát, tekintettel arra, hogy az ország alkotmánya a házasságot férfi és nő kölcsönös egyetértésén alapuló kapcsolataként határozza meg.
A jelenlegi szabályozás szerint az azonos nemű párkapcsolatban élők egymás után nem örökölhetnek, és szülői felügyeleti jogokat sem gyakorolhatnak partnerük esetleges gyermekei fölött. Mindemellett ez az élettársi jogviszony nem biztosít számukra a házassághoz hasonló jogállást.
Az utóbbi években nagyjából egy tucat japán önkormányzat döntött úgy, hogy saját kezdeményezésre elismeri az azonos neműek élettársi kapcsolatát. Az ilyen partneri kapcsolatok bejegyzése jogilag nem bír ugyan kötelező erővel, de segít elejét venni a hátrányos megkülönböztetésnek olyan mindennapos dolgoknál, mint például a lakáskeresés.
Ázsiai viszonylatban a japán törvények liberálisnak számítanak. A homoszexuális nemi érintkezés 1880 óta nem törvénytelen az országban, bár a társadalmi nyomás miatt a helyi LMBT-közösség (leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzneműek) nagyrészt láthatatlan marad.
MTI
