Az egyiptomi, amerikai és katari közvetítéssel folytatott tárgyalásokon a Hamász végső döntéseit Mohamed Szinvár, a Hamász jelenlegi gázai vezetője, a terrorszervezet megölt vezetőjének, Jahja Szinvárnak a nála tíz évvel fiatalabb testvére hozta meg. Izraelben csütörtök reggelre összehívták a biztonságpolitikai kabinetet, majd azt követően a teljes kormányt, hogy hivatalosan is jóváhagyják a megállapodást.
Az izraeli közlések szerint az egyezménynek három szakasza van. Az első szakaszban harminchárom élő túszt, illetve holttestet fognak átadni a Gázai övezetben fogva tartott kilencvennyolc emberből. Gyermekek, nők, ötvenévesnél idősebb férfiak és a fiatal férfiak közül a súlyos egészségi állapotban lévők vannak köztük. Az izraeli kormányon belül az egyezmény elfogadásához egyszerű többség szükséges, amely akkor is Benjámin Netanjahu miniszterelnök rendelkezésére áll, ha az alku ellen tiltakozó két miniszter, a nemzetbiztonsági tárcát vezető Itamár Bengvír és Becalel Szmotrics pénzügyminiszter ellene szavazna.
A kormány döntése után az izraeli lakosságnak is lesz 48 órája, hogy fellebbezzen amiatt, hogy izraelieket meggyilkoló terroristákat is szabadon engednek. A tervek szerint a kabinet ülése után nyilvánosságra hozzák az első fázisban hazajutók névsorát. Az első három túszt várhatóan vasárnap engedik szabadon. Az izraeli hadsereg már az első szakaszban elhagyja a sűrűn lakott palesztin területeket, a Gázai övezet közepén létrehozott Necer tengelyt, valamint jelentős mértékben feladja az egyiptomi határnál fekvő Philadelphi tengelyt, és a gázai határoknál kialakított ütközőzónákba vonul.
Az első szakasz hat héten, vagyis negyvenkét napon át tart. Életbe lépésének első napján három, a hetedik napon négy túsz szabadul ki, majd a 14., a 21., a 28. és a 35. napon alkalmanként három-három elhurcolt izraeli juthat haza otthonába. Az utolsó héten 14 embert engednek el a gázai terrorszervezetek. Az izraeli kórházak felkészülnek a túszok fogadására, várhatóan hosszan tartó rehabilitálásukra.
Izrael minden elengedett élő túszért szabadon bocsát harminc palesztin foglyot, illetve az elrabolt öt katonalányért fejenként ötven palesztin fogoly szabadul ki a börtönből, azonban egyelőre nem világos a kiszabadulók száma, mert a Hamász nem közölte, hogy a szóban forgó túszok közül hányan vannak életben. Emellett Izrael szabadon enged mintegy ezer elfogott palesztin terroristát, akik közül azok, akiknek "vér tapad a kezéhez", vagyis részt vettek izraeliek meggyilkolásában, csak a Gázai övezetbe, Katarba vagy Törökországba távozhatnak akkor is, ha korábban nem a Hamász uralta Gázai övezetben, hanem a másik palesztin területen, Ciszjordániában éltek. A gázai humanitárius segélyeket napi hatszáz teherautóra emelik, és az egyezmény életbe lépésének huszonkettedik napjától visszatérhetnek az övezet északi részébe az onnan a háború miatt délre kiköltöztetett palesztinok.
A későbbiekben, tizenhat nappal a fogolycsere kezdete után meginduló tárgyalásokon megszülető feltételek mellett, a második szakaszban adnák át további hatvanöt túszt, akik közül Izraelben már halottnak minősítettek harminchatot. A harmadik szakaszban izraelieknek az iszlamista terrorszervezeteknél őrzött holttesteit fogja visszaadni a Hamász, s kivonulnak az izraeli csapatok a Gázai övezetből, és ezzel véget ér a Hamász terrortámadásával 2023. október 7-én kezdődött fegyveres konfliktus. A túszok családtagjainak szervezete átfogó, minden elraboltra kiterjedő megállapodást követelt, amely garantálja az összes, Gázába hurcolt túsz visszatérését és az utolsóként érkezők hazatérésének időpontját is. A megállapodás az izraeli szakértői vélemények szerint kisebb eltérésekkel megegyezik a már tavaly májusban létrejött, de akkor elutasított egyezséggel.
Forrás: MTI
Fotó: Canva
