2024. 03. 28. Csütörtök Gedeon, Johanna napja
Jelenleg a TV-ben:

Paláver

Következik:

Híradó 17:00

Külföld

Iráni-amerikai viszály - Trump: esetleges csapásmérések esetén a műemlékeket védelem illeti

Továbbra is jelentős a közel-keleti feszültség, mely május vége óta legmagasabb szintre emelkedett.

  • Iráni-amerikai viszály - Trump: esetleges csapásmérések esetén a műemlékeket védelem illeti

 

Esetleges csapásmérések esetén az iráni műemlékeket védelem illeti - jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban a Kiriákosz Micotákisz konzervatív görög kormányfővel közösen tartott sajtóbeszélgetésen.

Trump közölte: tiszteletben tartja a nemzetközi jogot, amelynek értelmében háborús attakok esetében meg kell kímélni a történelmi és kulturális örökség emlékeit.

Az amerikai elnök lényegében megismételte saját és kormányzata korábbi álláspontjait. A péntekre virradóra Bagdadban célzott dróntámadással megölt Kászim Szulejmáni iráni tábornokról azt mondta: terrorista volt, tevékenységét az Egyesült Államok hosszú idő óta szorosan figyelemmel kísérte, és mielőtt végeztek vele, nagyszabású támadást készített elő amerikai érdekeltségek ellen. Trump azonban e tervezett támadás konkrét részleteivel vagy bizonyítékaival nem szolgált. De hozzáfűzte: Szulejmáni konvojával utazott a Hezbollah egyik vezetője is.

Az elnök megerősítette, hogy az Egyesült Államok felkészült bármilyen iráni ellencsapásra. Ezt egyébként percekkel korábban tartott sajtótájékoztatóján Mark Esper védelmi miniszter is megerősítette.

Irakról szólva Trump úgy fogalmazott: valamikor, egyszer majd ki szeretné vonni a az amerikai csapatokat a közel-keleti országból, de egyelőre erről nem lehet szó. "Ez a lehető legrosszabb dolog lenne Irak számára" - hangsúlyozta, és úgy vélte, hogy egy esetleges kivonulással most nagyobb teret engednének Iránnak. Állítása szerint Washington szeretne hozzájárulni Irak biztonságának biztosításához.

Az Irak ellen bejelentett esetleges szankciókat firtató kérdésre Trump azt válaszolta: csakis abban az esetben hoznak büntető intézkedéseket Bagdad ellen, ha nem bánik tisztelettel az Egyesült Államokkal.

Több órás halasztást követően megkezdték Kászim Szulejmáni temetését

Megkezdték Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz néhai parancsnokának temetését, amelyet azért kellett elhalasztani néhány órával, mert az iráni Kermán városában tartott keddi ceremónián kialakult tolongásban - a legfrissebb értesülések szerint - legalább 56 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek.

"Néhány perccel korábban a holttestét áthelyezték a kermáni temető mártírok számára fenntartott parcellájába" - jelentette az ISNA félhivatalos iráni hírügynökség.

"A tolongásban, sajnálatos módon, egyes honfitársaink megsérültek, míg mások meghaltak" - mondta korábban Pirhosszein Kulivánd, az iráni katasztrófavédelem egészségügyi szolgálatának vezetője az állami televízió műsorában.

Az amerikai légicsapásban meggyilkolt tábornok Kermánban született. Irán nagyvárosaiban hatalmas tömegek siratták a tábornokot, sokan pedig azt skandálták, hogy "Halál Amerikára!".

Korábbi értesülések még arról szóltak, hogy 40 embert tapostak halálra a temetésen kialakult tolongásban.

A helyi egészségügyi szolgálatok adatai szerint a tolongás azért tört ki, mert túl sokan érkeztek a tartományokból, hogy elbúcsúzzanak a "legendás katonától", akivel egy célzott amerikai légicsapás végzett pénteken az iraki főváros, Bagdad közelében. Az incidens miatt ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között.

A NATO biztonsági megfontolásokból kivonja személyzetének egy részét Irakból

A NATO biztonsági megfontolásokból kivonja az iraki biztonsági erők kiképzését végző személyzetének egy részét Irakból - közölte kedden az észak-atlanti katonai szövetség egyik tisztségviselője hírügynökségekkel annak nyomán, hogy ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között egy magas rangú iráni katonai parancsnok megölése miatt.

"Minden szükséges óvintézkedést megteszünk az embereink védelmére. Ez magában foglalja a személyzetünk egy részének átmeneti átcsoportosítását Irakon belül és kívül" - mondta a NATO illetékese a Reuters hírügynökségnek.

"A NATO fenntartja jelenlétét Irakban, és kész folytatni kiképző és képességfejlesztő programját, ha a helyzet ezt lehetővé teszi" - jelentette ki az illetékes.

A NATO iraki missziója mintegy ötszáz fős katonai kiképző, tanácsadó és kiszolgáló személyzetből áll, amely a 29 tagú katonai szövetség államaiból és a partnerországokból érkezett katonai és polgári munkatársakból tevődik össze.

A nap folyamán Ádil Abdel Mahdi ügyvezető iraki miniszterelnök tolmácsolta kormányának kívánságát Jens Stoltenberg NATO-főtitkárnak: a telefonbeszélgetésben Mahdi ragaszkodott az iraki kormány és parlament külföldi csapatok kivonásával és az ország szuverenitásának megőrzésével kapcsolatos álláspontjához. A kormányfő ugyanakkor hangsúlyozta a NATO és Irak együttműködésének fontosságát. Stoltenberg ezzel összefüggésben azt mondta, hogy a NATO fenn akarja tartani az Iszlám Állam terrorszervezettel harcoló iraki biztonsági erőknek szánt katonai támogatást és kiképzést.

Stoltenberg és Mahdi megvitatták egy esetleges fegyveres konfliktus elkerülésének lehetőségeit a régióban.

Németország a nap folyamán kivonta az Irak központi részén szolgálatot teljesítő 32 katonáját. A kontingenst a Bagdad melletti Tadzsi táborból a szomszédos Jordánia al-Asrak légitámaszpontjára, illetve Kuvaitba telepítették át.

A horvát kontingens egy részét is kivonták az országból. Tizennégy katonát Kuvaitba helyezték át, hét társuk pedig, akiknek lejárt a NATO-misszióban teljesített szolgálatuk, hazatérhettek.

Jonathan Vance, a kanadai vezérkari főnök közölte, hogy a kanadai ötszáz fős kontingens egy részét biztonsági megfontolásokból Kuvaitba helyezik át.

Az olasz védelmi vezérkar közlése szerint elhagyta az iraki fővárost és Bagdadtól nem messze folytatja szolgálatát az az 50 olasz csendőr, aki a helyi rendőrség kiképzési feladataiban vett részt.

Ben Wallace brit védelmi miniszter parlamentben mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Nagy-Britannia szeretné Irakban tartani csapatait, de kivonul, ha Bagdad ezt követeli.

Franciaországnak nincsenek tervei csapatai létszámának csökkentésére - közölte egy francia kormányzati tisztségviselő. Florence Parly védelmi miniszter pedig a Twitteren közölte, hogy a bagdadi történések fényében megerősítették az Irakban szolgálatot teljesítő 160 francia katona védelmét.

Kászim Szulejmánitt, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására ölték meg az iraki főváros közelében. A tábornok volt a gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A dróntámadás után Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért.

A tábornok likvidálását követően tetőfokára hágott a feszültség Washington és Teherán között.

Pompeo: Szulejmáni megölése helyes döntés volt

Kászim Szulejmáni megölése helyes döntés volt - jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a minisztériumban tartott sajtókonferenciáján kedden.

Az amerikai diplomácia vezetője a sajtókonferencián az Egyesült Államok pénteken végrehajtott bagdadi légicsapásával kapcsolatos kérdéseket taglalta.

"Ez volt a jó döntés, igazunk volt" - mondta, és megismételte az amerikai kormány ismert álláspontját, miszerint az iráni Kászim Szulejmáni tábornok, a Forradalmi Gárda különleges egységének parancsnoka ellen végrehajtott célzott támadás jogszerűségét még a támadás előtt megvizsgálták, a csapásmérés nem volt ellentétes a nemzetközi joggal. Pompeo leszögezte: valamennyi további esetleges csapásmérés iráni célpontokra szintén megfelel majd a háború feltételeit szabályozó nemzetközi jognak.

A miniszter kifejtette: az amerikai kormányzat elszánt, hogy féken tartsa Iránt, továbbra is maximális nyomásgyakorlással él majd, s amennyiben Teherán újabb rossz döntést hozna, Donald Trump amerikai elnök a múlt hetihez hasonló határozott, komoly választ ad majd.

Kitért arra az amerikai sajtóban is megjelent állításra, miszerint Kászim Szulejmáni diplomáciai látogatásra érkezett volna Bagdadba. "Komolyan elhiszi valaki, hogy ez a kedves úriember, ez a kiváló diplomata diplomáciai látogatás tett?" - kérdezte mosolyogva a jelenlévő újságíróktól. Alapvetően hamis információnak nevezte az állítást, miszerint Szulejmáni "diplomácia békeküldetést" teljesített volna Bagdadban.

Pompeo reagált Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter keddi teheráni bejelentésére, miszerint az Egyesült Államok megtagadta tőle a beutazási vízumot, amelyet azért kért, hogy részt vehessen az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén. "Mi mindig az ENSZ előírásaihoz igazodunk" - fogalmazott, de nem mondta ki nyíltan, hogy Washington valóban megtagadta a vízumot. "Nem szoktunk vízumügyeket kommentálni" - mondta. Hozzáfűzte: Zaríf "elsőrangú propagandista".

Mark Esper amerikai védelmi miniszter kedden délután tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: az amerikai kormányzat arra számít, hogy Irán ellencsapásokat hajt végre amerikai érdekeltségek ellen. "Irántól függ, hogy mi történik majd" - vélekedett a tárcavezető. Hozzáfűzte: Washington diplomáciai megoldást szeretne a feszültség enyhítésére.

Mark Esper hangsúlyozta azt is, hogy az amerikai álláspont nem változott, nem hagyják el Irakot.

Elhalasztották Kászim Szulejmáni temetését, mert sokakat halálra tapostak a ceremónián

Elhalasztották Kászim Szulejmáni, az iráni Forradalmi Gárda különleges egysége, az al-Kudsz néhai parancsnokának temetését, mert az iráni Kermán városában tartott keddi ceremónián kialakult tolongásban legfrissebb értesülések szerint legkevesebb 40 embert halálra tapostak és 213-an megsérültek - közölték a Farsz és az ISNA helyi hírügynökségek.

"A tolongásban, sajnálatosan, egyes honfitársaink megsérültek, míg mások meghaltak" - mondta Pirhosszein Kulivánd, az iráni katasztrófavédelem egészségügyi szolgálatának vezetője az állami televízió műsorában.

A temetés új időpontját egyelőre még nem tűzték ki.

Kermán a meggyilkolt tábornok szülővárosa.

Korábbi értesülések még 35 halottról és 48 sérültről szóltak.

A helyi egészségügyi szolgálatok adatai szerint a tolongás azért tört ki, mert túl sokan érkeztek a tartományokból, hogy elbúcsúzzanak a "legendás katonától", akivel egy célzott amerikai légicsapás végzett pénteken az iraki főváros, Bagdad közelében. Az incidens miatt ismét fellángolt a viszály Washington és Teherán között.

Zaríf: Irán arányos választ fog adni Szulejmáni meggyilkolására

Irán arányos választ fog adni arra, hogy az Egyesült Államok meggyilkolta Kászim Szulejmánit, a Forradalmi Gárda elitegységét vezető tábornokot - figyelmeztetett kedden az iszlám köztársaság külügyminisztere.

Mohamed Dzsavád Zaríf a CNN hírtelevíziónak adott interjújában állami terrorizmusnak nevezte a múlt heti, Irakban végrehajtott amerikai légicsapásokat, amelyekben többek között Szulejmáni is életét vesztette.

Hozzátette, véleménye szerint a művelet agressziónak, fegyveres támadásnak minősül országa ellen, amelyre Teherán arányos választ fog adni.

"Mi nem cselekszünk törvénytelenül, mint Donald Trump" - fogalmazott a tárcavezető az amerikai elnök vasárnapi bejelentésére emlékeztetve, miszerint az Egyesült Államok "talán aránytalan mértékben" fog visszavágni, és kulturális helyszíneket is bombázni fog, amennyiben Irán megtorolja Szulejmáni likvidálását.

Zaríf kijelentette: Trump ezzel tanúbizonyságot tett arról, hogy nem tartja tiszteletben a nemzetközi jogot, és kész "háborús bűncselekményeket" is elkövetni.

"Az amerikai elnöknek fel kell ismernie, hogy hamis információkkal látták el, fel kell ébrednie, bocsánatot kell kérnie, és változtatnia kell az irányvonalán" - mondta.

Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter-helyettes eközben hangsúlyozta, hogy "még nem halott" a 2015-ben létrejött nukleáris megállapodás, Teherán kész ismét teljes mértékben eleget tenni a szerződés szerinti kötelezettségeinek, ha visszavonják az ellene elrendelt szankciókat.

A teheráni kormány vasárnap bejelentette, hogy nem teljesíti a továbbiakban az egyezségben foglalt előírásokat. Bár az Egyesült Államok által tavaly májusban egyoldalúan felmondott atomalku egyes rendelkezéseit Irán már korábban is megsértette, elemzők szerint a friss bejelentés válasz Szulejmáni meggyilkolására.

Washington megtagadta a vízumot az ENSZ-be készülő iráni külügyminisztertől

Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter kedden közölte: Washington megtagadta tőle a vízumot, amelyhez azért folyamodott, hogy részt vehessen az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtöki ülésén.

Mike Pompeo "amerikai külügyminiszter állítólag azt mondta az ENSZ-nek: nincs ideje rá, hogy kiállítsa a vízumot" - mondta az iráni diplomácia vezetője az Isna félhivatalos iráni hírügynökségnek nyilatkozva.

Zaríf szerint a jelenlegi amerikai kormány politikai csődjének jele, hogy megtagadták a vízumot az ENSZ egyik tagállamának külügyminiszterétől.

Az iráni politikust a vietnami külügyminiszter hívta meg a Biztonsági Tanács csütörtöki New York-i ülésére, amelynek témája a világszervezet alapokmánya. A tárcavezető amerikai útja lehetővé tette volna, hogy nagy nyilvánosság előtt bírálja a Forradalmi Gárda elitegységét vezető Kászim Szulejmáni amerikai likvidálását.

Az Egyesült Államok az 1947-es ENSZ-székhelymegállapodás értelmében köteles biztosítani a vízumot a világszervezetet felkereső külföldi diplomaták részére. Washington azonban hangsúlyozta, hogy biztonsági vagy külpolitikai okokból, illetve terrorveszély miatt megtagadhatja a beutazás engedélyezését.

Az Egyesült Államok tavaly nyáron az ENSZ épülete, az iráni ENSZ-misszió, az iráni ENSZ-nagykövet rezidenciája és a John F. Kennedy nemzetközi repülőtér közé korlátozta az iráni diplomaták mozgásterét, valamint pénzügyi és utazási szankciókkal sújtotta Zarífot. A washingtoni külügyminisztérium azzal indokolta a döntést, hogy az iráni külügyminiszter az elnyomó teheráni rezsim propagandájának terjesztője.

Bosszúforgatókönyveket jelentett be az iráni nemzetbiztonsági tanács főtitkára

Tizenhárom "bosszúforgatókönyvet" jelentett be Ali Samháni admirális, az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára kedden, válaszul Kászim Szulejmáni tábornok halálára, akit a múlt héten Bagdadban az amerikaiak célzott dróntámadással likvidáltak.

"Tudja meg Amerika, hogy mostanáig már tizenhárom bosszúforgatókönyvet vitattunk meg a tanácsban, és még ha végül a leggyengébben is egyezünk meg, az is történelmi rémálom lesz az amerikaiak számára" - idézi Samháni szavait a Fársz félhivatalos iráni hírügynökség. A politikus azt mondta, e forgatókönyvekről több részletet még nem árulhat el, de leszögezte azt is: az iráni vezetésnek pontos információi vannak a térségben állomásozó amerikai haderőről.

A politikus úgy vélte, az Egyesült Államok több évtizede csupán fenyegetőzik, soha nem tett semmit, és ez most sem lesz másként.

"Az Iszlám Köztársaság üzenete világos: Amerika megölte Irán nemzeti hősét, a büszkeségünk pedig nem engedi, hogy tétlenek maradjunk! Ha az amerikai csapatok nem vonulnak ki a térségből állva, két lábon, akkor mi küldjük őket haza fekve, holtan" - jelentette ki Samháni.

Rámutatott továbbá arra, hogy Washington fő szövetségesei, Németország, Franciaország és Spanyolország vélhetően kivonja majd a csapatait a térségből, "azért, hogy ne veszélyeztessék saját érdekeiket a terrorista amerikai elnök miatt".

A Reuters hírügynökség elemzőkre hivatkozva kedden azt közölte, hogy Irán vélhetően elkerüli a nyílt konfliktust Washingtonnal, viszont számítani lehet a térségben szabotázsakciókra és egyéb, korlátozott katonai fellépésekre.

Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására gyilkolták meg. A tábornok volt a Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A dróntámadás után Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért.

Terroristának minősítette az amerikai erőket a teheráni parlament

Törvényben minősítette terroristának az amerikai fegyveres erőket az iráni parlament kedden, a Kászim Szulejmáni iráni tábornok megölésére adott újabb reakcióként - jelentették hírügynökségek.

A parlament tulajdonképpen törvénymódosítást hajtott végre, azt a tavaly áprilisban elfogadott törvényt terjesztette ki az összes amerikai fegyveres erőre, amely terroristának minősíti az "Afrika szarvától kezdve, a Közel-Keleten át Közép-Ázsiáig" számos helyen állomásozó amerikai katonákat. Sőt, a törvényszöveg a meghatározást az amerikai védelmi minisztériumra, annak minden alkalmazottjára, a Pentagonhoz kapcsolódó intézményekre és a vele szerződéses viszonyban álló cégekre is kiterjesztette. A törvény kimondja, hogy Irán a terrorizmust támogató államnak tekinti az Egyesült Államokat. Az eredeti jogszabályt tavaly arra válaszul alkották meg Teheránban, hogy Washington terrorszervezetté nyilvánította a Forradalmi Gárda iráni elitalakulatot.

A törvénymódosítást a képviselők egyhangúlag megszavazták.

Az iráni parlament egyúttal kötelezte kedden a kormányt arra, hogy különítsen el 66 milliárd forintnak megfelelő összeget az al-Kudsz egység védelmének megerősítésére.

Szulejmánit, a Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét Donald Trump amerikai elnök utasítására célzottan likvidálták pénteken Irakban. Szulejmáni volt a Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A Forradalmi Gárda vezetője bosszút esküdött

Bosszúval fenyegette az Egyesült Államokat kedden Hosszein Szalami, az iráni Forradalmi Gárda parancsnoka Kermánban, az amerikai dróntámadásban meggyilkolt Kászim Szulejmáni iráni tábornok temetésén mondott gyászbeszédében.

"Bosszút fogunk állni, lángba borítunk mindent, ami kedves nekik (az amerikaiaknak)" - jelentette ki Szalami, akinek a szavaira a tömeg egyebek közt a "Halál Izraelre!" és "Halál Amerikára!" jelszavakat skandálta.

"Ma este két Nap nyugszik le Kermán felett" - tette hozzá a parancsnok.

Ugyancsak kedden hírügynökségek tudósítottak, hogy Németország a 120 fős iraki kontingensének egy részét ideiglenesen a szomszédos Kuvaitba és Jordániába vezényelné át. Heiko Maas német külügyminiszter és Annegret Kramp-Karrenbauer német védelmi miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy a csapatmozgás a kontingensnek a Bagdadban és a fővárostól északra található at-Tádzsiban állomásozó katonáit érintené.

Szulejmánit, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét pénteken Donald Trump amerikai elnök utasítására Bagdadban célzottan likvidálták. Szulejmáni volt a Forradalmi Gárda legfontosabb és legismertebb parancsnoka mind belföldön, mind a nemzetközi porondon, és nagyon közel állt Ali Hamenei ajatollahhoz, Irán legfelsőbb vallási és politikai vezetőjéhez.

A tábornok koporsója vasárnap érkezett Iránba, ahol először Ahvázban tartottak felette gyászszertartást, ezután két iráni síita szent városba, Meshedbe és Komba szállították, majd Teheránba, ahol Hamenei mondta el az iszlámban hagyományos temetési imát. A koporsó végül kedden érkezett a tábornok szülővárosába, a dél-iráni Kermánba, ahol délután helyezik végső nyugalomra.

Ilyen, több várost érintő gyászceremóniára eddig nem volt példa, még Khomeini ajatollahnak, az 1979-es iráni iszlám forradalom vezérének, az ország későbbi vezetőjének a halálakor sem rendeztek ehhez hasonlót.

A csapásra válaszul Irán vasárnap bejelentette, hogy nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Trump a Twitter közösségi portálon csapássorozattal fenyegette meg Iránt arra az esetre, ha Teherán bosszút állna Szulejmáni likvidálásáért.

Az iraki parlament vasárnap megszavazta az Irakban állomásozó külföldi katonai erők jelenlétének megszüntetését célzó javaslatot. A nem kötelező erejű döntés azt követően született, hogy az iraki politikusokat, köztük Ádil Abdel Mahdi ügyvezető kormányfőt is felháborította a Szulejmáni elleni amerikai dróntámadás.

Amerikai állampolgárságú irániakat tartóztattak fel az amerikai-kanadai határon

Az amerikai határvédelmi szervek több tucatnyi amerikai állampolgárságú iránit tartóztattak fel az északnyugati Washington államban a kanadai határon - jelentette hétfőn a The New York Times című amerikai lap.

A több mint hatvan embert még a hétvégén tartóztatták fel, a lap értesülései szerint azonban néhány óra múltán, a szokásosnál szigorúbb ellenőrzés után, többségük beléphetett az Egyesült Államokba. Mintegy tíz embertől megtagadták a belépést, azt tanácsolva, hogy térjenek vissza később a határállomáshoz.

Valamennyien Blaine városkánál lépték át a határt, s hivatalos útjukról vagy vakációjukról tértek vissza az Egyesült Államokba. Mint később kiderült: a határőrizeti szervek munkatársai a politikai nézeteikről és rokonszenveikről is faggatták őket.

A szárazföldi és tengeri határok ellenőrzésének megszigorítását a belbiztonsági minisztérium rendelte el, miután Irán válaszcsapásokkal fenyegette meg az Egyesült Államokat a péntekre virradóra Bagdadban végrehajtott - és mások mellett az iráni Kászim Szulejmáni tábornok halálát is okozó - célzott amerikai csapásmérés után.

A The New York Times idézte Masih Fouladit, az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsa (CAIR) nevű jogvédő szervezet igazgatóját, aki elmondta, hogy akadtak, akiket tíz órán keresztül faggattak a határállomás egyik várószobájában. Fouladi, akinek munkatársai beszéltek a feltartóztatottakkal, nem részletezte, hogy kiktől és milyen indokokkal tagadták meg a belépést. Idézte azonban egyiküket, akinek a határőr azt mondta: "mostanság nem jó dolog iráninak lenni".

"Ezek a hírek rendkívül zavarba ejtőek és valószínűleg jogtalanok is, mivel amerikai állampolgárokat tartottak fogva" - fogalmazott a CAIR igazgatója.

Matt Leas, a határvédelmi szervek szóvivője vitatta a feltartóztatás, illetve az ellenőrzés részleteiről szóló állításokat, és cáfolta azt a feltételezést, hogy a belbiztonsági minisztérium az iráni gyökerű amerikaiak fokozott ellenőrzését írta volna elő. A szóvivő hamisnak minősítette az amerikai-kanadai határon történtekről a médiában megjelent információkat.

Irak az amerikai légicsapás elítélését követeli az ENSZ-től

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa ítélje el a Kászim Szulejmáni iráni tábornok és iraki megbízottja, Abu Mahdi al-Muhandisz ellen Bagdadban elkövetett amerikai légicsapást - követelte Irak hétfőn a világszervezethez intézett levelében, megfogalmazása szerint annak érdekében, hogy ne uralja el a nemzetközi kapcsolatokat "a dzsungel törvénye".

Ez az amerikai művelet egy "Irak népe és kormánya ellen elkövetett agresszió, az amerikai erők iraki jelenlétéhez kötött feltételek "kirívó megsértése", és veszélyes eszkaláció, amely pusztító háborúhoz vezethet Irakban, a térségben és a világban" - írja a francia hírügynökséghez is eljuttatott levelében Irak ENSZ-nagykövete, Mohammed Hussein Bahr Aluloom. Egyben felszólítja a világszervezetet, hogy kötelezettségeinek eleget téve lépjen közbe, egyebek mellett a tettesek felelőségre vonása érdekében.

Háromoldalas levelében az iraki nagykövet ugyanakkor nem kezdeményezte a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésének összehívását. Korábban az iraki külügyminisztérium is panaszt tett már az ENSZ BT-nél.

António Guterres ENSZ-főtitkár hétfőn New Yorkban újságíróknak nyilatkozva arra figyelmeztetett, hogy a globális politikai feszültség az évszázad eddigi "legmagasabb szintjére hágott", jelenleg is fokozódik, és egyre több országot késztet olyan, megjósolhatatlan döntésekre, amelyek beláthatatlan következményekkel és a téves helyzetértékelés súlyos kockázatával járnak.

A világszervezet vezető diplomatája azt mondta, hogy üzenete egyszerű: "Vessenek véget a feszültség növelésének. Gyakoroljanak maximális önmérsékletet. Kezdjenek újra párbeszédet. Újítsák meg a nemzetközi együttműködést" és kerüljék el egy új háború kitörését.

Guterres nem nevezett nevén egyetlen országot sem, de nyilatkozata nyilvánvalóan egybeesik az Egyesült Államok és Irán közötti feszültségek kiéleződésével, miután egy amerikai dróntámadásban pénteken Bagdadban megölték Kászim Szulejmáni iráni tábornokot, az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének vezetőjét és Abu Mahdi al-Muhandiszt, az iráni támogatású iraki milíciák ernyőszervezetének, a Népi Mozgósítási Erőknek a vezetőjét. A csapásra válaszul Irán vasárnap bejelentette, hogy nem korlátozza többé atomprogramját, nem teljesíti a továbbiakban a 2015-ben kötött többhatalmi nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeit, az iraki parlament pedig határozatot fogadott el arról, hogy minden amerikai katonának távoznia kell az ország területéről.

Egy amerikai illetékes friss hétfői közlése szerint az Egyesült Államok megtagadta a beutazási vízumot Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminisztertől, aki az amerikai dróncsapás ügyével összefüggésben részt akart venni New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsának csütörtökre tervezett ülésén.

Nagy-Britannia csökkentette iráni és iraki nagykövetségének létszámát

Nagy-Britannia a minimumra csökkentette iráni és iraki nagykövetségének létszámát azt követően, hogy az Egyesült Államok Bagdadban megölte Kászim Szulejmáni iráni katonai vezetőt - jelentette hétfőn a Sky News brit televízió, diplomáciai forrásokra hivatkozva.

A híradás szerint a diplomaták kivonása inkább elővigyázatossági lépés, s nem valamilyen fenyegetésre utaló hírszerzési értesülésen alapszik.

Rob Macaire teheráni és Stephen Hickey bagdadi nagykövet ugyanakkor a helyükön maradnak - tette hozzá a Sky News.

A brit külügyminisztérium közölte, hogy a két képviselet továbbra is nyitva tart, működésük részleteire azonban nem tért ki.

"Munkatársaink biztonsága minden másnál fontosabb, a biztonsági intézkedésinket pedig időről időre felülvizsgáljuk" - mondta egy külügyi szóvivő.

 

Iráni-amerikai viszály: Rendkívüli tanácsülést hívott össze a NATO

MTI, Hír TV

Ezek is érdekelhetik

Legfrissebb híreink

Műsorok

Svenk, a HírTV mozimagazinja

Svenk, a HírTV mozimagazinja

A hetente szombatonként 22:50-kor műsorra kerülő Svenkben Zavaros Eszter műsorvezető kalauzolja a nézőket a magyar filmipar múltjába, jelenébe és jövőjébe.
Sajtóklub - ajánló

Sajtóklub - ajánló

Aktuális kérdések, hétről-hétre! Fontos témák, kivételes vélemények! Minden vasárnap 19 óra 10 perctől órától jelentkezik Sajtóklub című műsorunk.
Vezércikk - ajánló

Vezércikk - ajánló

Vezércikk – a sajtóban ez az a műfaj, ami meghatározza az adott médium legfontosabb üzenetét, de ez már nem csak a nyomtatott sajtótermékek privilégiuma. Hétfőtől péntekig 20 óra 55 perctől gyakorló zsurnaliszták, szókimondó véleményvezérek elemzik a nap legfontosabb híreit.
Paláver - ajánló

Paláver - ajánló

A HírFM és a HírTV közös műsora a Paláver. Itt a hallgatók közvetlenül is részt vehetnek a műsorfolyamban. Minden hétköznap 15 óra 30 perctől. A műsor telefonszáma: +36 (1) 799 29 99.

Kapcsolódó tartalmak

@ 2021 Hír TV ZRt. Minden jog fenntartva!