"A megadás nem összeegyeztethető a kultúránkkal és a vallásunkkal, népünk ezt nem fogadja el, így nem szabad megadnunk magunkat; megoldásokat kell találnunk" - mondta az iráni államfő politikai aktivistáknak a hivatalos honlapján szombat éjjel közzétett közlemény szerint.
Az iráni elnök szerdán kilátásba helyezte, hogy országa nem fogja teljesíteni az iráni atomprogram korlátozásáról 2015-ben elfogadott többhatalmi megállapodás bizonyos pontjait. Így például visszatér az urán magasabb szintű dúsításához, amennyiben az egyezmény részes felei nem védik meg az iráni érdekeket az amerikai szankciókkal szemben. A bennmaradó öt országnak hatvan napot adott arra, hogy valóra váltsák az iráni olaj- és a pénzügyi szektor megvédéséről szóló ígéreteiket.
Az átfogó egyezménnyel - amelyet az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Kínával, Franciaországgal, Nagy-Britanniával és Németországgal írt alá a teheráni kormány - a nemzetközi közösség azt akarta szavatolni, hogy az iszlám köztársaság atomprogramja kizárólag békés célokat szolgáljon.
A megállapodás jelentős mértékben enyhítette az Irán elleni nemzetközi szankciókat, cserébe az iszlám köztársaság beleegyezett nukleáris tevékenysége korlátozásába. Donald Trump amerikai elnök azonban 2018. május 8-án bejelentette az Egyesült Államok távozását a mérföldkőnek tekintett egyezményből, és újra életbe léptette az Iránnal szembeni büntetőintézkedéseket.
A szerdai bejelentés után Trump elnök újságírókkal közölte, azt szeretné, ha az iráni vezetés felhívná telefonon. "Nem akarjuk bántani Iránt. Azt szeretnénk, ha erős, nagy és erős gazdasággal rendelkező ország lenne" - mondta.
Az amerikai külügyminisztérium iráni különmegbízottja pedig azt mondta újságíróknak, hogy Washington új megállapodásról akar tárgyalni Iránnal.
A jelenlegi helyzetet az iraki-iráni háború (1980-1988) időszakához hasonlítva Róháni megjegyezte, hogy a háború idején nem volt probléma a banki ügyekkel, kőolajeladásokkal, az exporttal és importtal, az egyetlen szankció a fegyvereladás bojkottja volt.
MTI
