"Hihetetlen, mit meg nem enged magának Brüsszel. Nem fognak bennünket engedetlen gyerekként kezelni, és büntetni azért, mert nem értünk valamivel egyet."
Ezt mondta a lengyel kormányfő a parlament alsóházában, miután az Európai Unió azzal fenyegetőzött, hogy forrásokat von meg azoktól a tagállamoktól, amelyek nemet mondanak arra, hogy a kifizetéseket jogállamiság kritériumokhoz kössék.
A miniszterelnök szerint felháborító, hogy a balliberális erők olyan mechanizmust akarnak ráerőltetni más országokra, amelyek szembemennek a közösségi normákkal.
Magyarország mellett azért is vétózta meg Varsó a költségvetési tervezetet, mert az Európai Unió jogállami szempontok figyelembe vétele alapján folyósítana pénzt az országoknak, és a demokratikus értékrendhez mérten, saját belátása szerint döntene a helyreállítási alapokról.
Bár Mateusz Morawiecki nemet mondott a brüsszeli javaslatra - szem előtt tartva a jogállamiságot -, kikérte a kérdésben a törvényesen megválasztott parlament alsóházának véleményét is.
A Szejm többsége egyetértett a kormányfővel, és az általa beterjesztett javaslatot 236 igen, 209 nem szavazat mellett elfogadta. Ezzel a vétó zöld jelzést kapott a törvényhozásban is, ami elemzők szerint erős jelzés Brüsszel felé.
Lengyelországot elsősorban az igazságügyi reform miatt támadja az Unió, miután nem nézi jó szemmel a bírósági rendszer átalakítását.
Ezért amellett, hogy kötelezettségszegési eljárást indított Varsóval szemben, jóval kevesebb pénzt folyósítana, mint amennyi lehívható lenne a közösségi büdzséből.
A lengyel kormány álláspontja, akárcsak a magyar kabineté, ugyanakkor világos.
Brüsszel ugyanis nem teheti meg, hogy "alanyi jogon" járó forrásokat önhatalmúlag csökkentsen vagy vonjon meg egy tagállamtól.
A magyar és lengyel törekvéseket a visegrádi államok közül Csehország nem támogatja, Szlovákia pedig kompromisszumos megoldást keresne. Az EU-tagállamok közül Szlovénia állt még ki hazánk és Lengyelország mellett a vitában.
Hír TV
