A törvényhozó testület ülését a helyi televíziós csatornák élőben közvetítették.
"A törvénytervezetben a népfelkelés kifejezését úgy kell értelmezni, mint az állampolgárok önkéntes részvételét Örményország fegyveres védelmében a köztársaság elleni fegyveres támadás, közvetlen fenyegetés vagy harci cselekmények esetén. A népfelkelés területi elv szerint fog működni, az ország közigazgatási-területi felosztásának megfelelően, katonai egységeket fogunk felállítani, alájuk rendelt dandárokkal és zászlóaljakkal" - mondta Gabriel Balaján helyettes védelmi miniszter.
A szöveg szerint a népfelkelés parancsnoka a vezérkari főnök lesz, az önkéntesekkel szerződést íratnak alá, fegyverrel és egyenruhával látják el őket.
Örményország szeptember 27-e óta harcban áll Azerbajdzsánnal, amely fegyverrel akarja visszaszerezni a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah enklávét. Jereván és Baku orosz, illetve nemzetközi közvetítéssel már háromszor is tűzszünetről állapodott meg, de a fegyverek így sem hallgattak el. Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító Hegyi-Karabah hovatartozása miatt a két ország régóta viszályban áll egymással.
Ilham Aliyev azeri elnök az Interfax orosz hírügynökségnek adott interjúban azt mondta, hogy becsléseik szerint a örmények legalább 5000 embert veszthettek a harcokban, miközben a sebesültek száma két-háromszorosa is lehet ennek. Az azeri államfő a saját veszteségeikkel kapcsolatban elmondta, hogy csak a harci cselekmények végeztével teszik közzé őket, de - mint közölte - lényegesen kevesebb, mint az örmény félé.
Aliyev az AZERTAC azeri állami hírügynökség jelentése szerint beszámolt továbbá arról is, hogy az azeri fegyveres erők több mint 10 települést vontak ellenőrzésük alá négy kerületben Hegyi-Karabah környékén.
A helyzetre általában jellemző, hogy mindkét fél saját hadi sikereit domborítja ki, kisebbítve a másikét. A közölt információkat független forrásból szinte lehetetlen ellenőrizni.
MTI
