Élesen bírálta Mike Mullen, az amerikai hadsereg volt vezérkari főnöke azt, hogy a biztonsági szolgálatok fegyvereseit, köztük a Nemzeti Gárda tagjait vetették be hétfőn Washingtonban a tüntetők erőszakos feloszlatására, hogy Donald Trump amerikai elnök a Fehér Ház mögötti téren át eljuthasson egy közeli templomhoz, és ott fényképezkedhessen Bibliával a kezében.
A 73 éves nyugalmazott tengernagy, aki 2007 és 2011 között volt a vezérkari főnökök egyesített bizottságának vezetője, a The Atlantic című lapban kedden megjelent, Nem hallgathatok tovább című írásában fejtette ki erről a gondolatait. Mint írja, eddig sosem szólalt meg a Trump elnökségét érintő dolgokban, de az ország most válaszúthoz érkezett, és az elmúlt néhány hét eseményei láttán nem hallgathat tovább.
"Felfordult a gyomrom tegnap annak láttán, hogy a biztonságiak - köztük a Nemzeti Gárda tagjai - erővel és erőszakosan tisztítják meg az utat a Lafayette téren, hogy lehetővé tegyék az elnök látogatását a Szent János-templomnál" - írta Mullen. Bármi is volt Turmp célja a látogatásával, lerántotta vele a leplet arról, hogy semmibe veszi a békés tüntetéshez való jogot, és ezzel lovat adott más országok vezetői alá, akik megnyugvást lelnek az Egyesült Államokban zajló viszályban. Mullen szerint fennáll a kockázata, hogy a hadsereg még inkább a politika eszközévé válik.
Az amerikai elnök hétfőn ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János-templomhoz, amelynek pincéjében hétfőre virradóra tüzet gyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk. Trump kezében a Bibliával fotózkodott a templomnál, nem sokkal az után, hogy a teret erővel és könnygázzal tisztították meg éppen a rendőri erőszak ellen tüntetőktől.
Mullen leszögezi, hogy az elnök "mutatványából" nem sok jó származott.
"Senki nem nézheti el a városunk utcáin kirobbant erőszakot, vandalizmust és fosztogatást, de senki se tévesztheti szem elől a haragot lángra lobbantó, intézményes rasszizmus miatti súlyosabb és mélyebb aggodalmakat" - írja Mullen. A tengernagy szerint fehér emberként nem értheti meg teljes mértékben az afroamerikaiak félelmeit és haragját, de mint olyasvalaki, aki életében már sok mindent látott, tudja, hogy ezek az indulatok valósak és fájdalmasan megalapozottak.
Mullen szerint foglalkozni kell a rendőri brutalitással és az afroamerikai közösség által elszenvedett igazságtalanságokkal, támogatni és oltalmazni kell a békés gyülekezéshez való jogot, de egyik cél elérése sem lesz könnyebb a hadsereg vagy a Nemzeti Gárda bevetésétől. Az Egyesült Államoknak hosszú és sok tekintetben problémás történelme van a fegyveres erők bevetésének a törvények betartásában. Mint írja: nem lehet kérdéses, hogy erre van jogszerű lehetőség, kérdés viszont, hogy bölcsen élnek-e vele. Mullen biztos az egyenruhát viselők férfiak és nők hozzáértésében, hogy a jogszerű parancsokat végre fogják hajtani, de kétségei vannak azzal kapcsolatban, hogy "ez a főparancsnok", Donald Trump megfelelő parancsokat fog adni. Az admirális abban sem biztos, hogy az utcákon eluralkodott állapotok egyáltalán elérik azt a szintet, hogy fegyveres katonákat kelljen mozgósítani.
Donald Trump azzal fenyegetőzött, hogy érvényt szerez az 1807-es, úgynevezett lázadási törvénynek, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék azt a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra. Mike Mullen azonban leszögezi, hogy az utcai zavargások egyelőre nem érték el azt a küszöböt, amikor az elnök élhetne a törvény adta jogosítványaival. Mélyen aggasztja őt, hogy politikai célokra használnák fel a katonákat.
Az amerikai városok és otthonok nem beveendő csataterek. "A polgártársaink nem az ellenségeink, és sosem lehetnek azok" - figyelmeztet Mullen, aki azon a véleményen van, hogy túl sok külföldi és belföldi politikai kérdés militarizáltak és sok katonai missziót átpolitizáltak az Egyesült Államokban.
"Ez nem a mutatványok ideje. Ez a vezetés ideje" - zárja cikkét Mike Mullen.
Tömegek vonultak az utcára
Ezrek feküdtek hasra az egyesült államokbeli Portlandben a Burnside hídon. Így tiltakoztak a rendőri erőszak és a faji megkülönböztetés ellen.
Az akció szimbolikus volt, mert múlt hét hétfőn ugyanebben a pózban feküdt egy hatósági intézkedés során az a színes bőrű férfi, aki később életét vesztette.
Nem csak Oregon államban, hanem országszerte tömegek vonultak utcára. A tüntetők amellett, hogy elítélték a túlkapásokat, a független igazságszolgáltatás mellett emelték fel szavukat.
A legtöbben New Yorkban tiltakoztak. A demonstrálók többsége azt állítja, hogy szándékosan élezik ki az ellentétet a feketék és a fehérek között.
A kezdetben békés demonstrációk ismét zavargásokba torkolltak. A radikálisok üzleteket törtek fel, fosztogattak, boltokat és autókat gyújtottak fel, valamint kövekkel, illetve üvegpalackokkal dobálták meg az egyenruhásokat, akik gumibottal és könnygázzal válaszoltak.
New York állam kormányzója elítélte az erőszakot, és békés demonstrációra szólított fel. Andrew Cuomo ugyanakkor a rendőrséget is felelősségre vonta. Állítása szerint a fegyveres erők sok esetben túl agresszívan lépnek fel a tüntetőkkel szemben.
Donald Trump elnök a hadsereg bevetését is kilátásba helyezte.
A fegyveres erők fellépésére szükség is lehet, miután az erőszakhullám már több mint 10 emberéletet követelt. A zavargásokban több ezren megsebesültek, az őrizetbe vettek száma pedig meghaladja a tízezret.
Az amerikaiak többsége rokonszenvez a tüntetőkkel
A tüntetéseket az váltotta ki országszerte, hogy a múlt héten durva rendőri intézkedés során életét vesztette egy afroamerikai férfi. A demonstrációk ugyanakkor több helyütt - köztük New Yorkban - erőszakba és fosztogatásokba torkolltak.
A felmérés szerint az amerikai lakosságnak a 27 százaléka nem ért egyet a demonstrálókkal, kilenc százaléka pedig bizonytalan állást foglalni. 55 százalék nem ért egyet azzal, ahogy Donald Trump elnök a protestálást kezeli, és csak egyharmaduk szerint megfelelő az elnök ténykedése ez ügyben.
A tüntetések és zavargások rendőrségi kezelését a lakosság 43 százaléka jónak ítéli, 47 százaléka viszont nem.
A véleményfelmérés 1004 felnőtt megkérdezésén alapult.
Minnesota állam vizsgálatot indít a minneapolisi rendőrség ellen
Minnesota állam kedden vizsgálatot indíttatott a minneapolisi rendőrség ellen a 46 éves afroamerikai George Floyd halála miatt. Floyd május 25-én durva rendőri intézkedés következtében halt meg.
A középnyugati állam emberi jogi ügyekkel foglalkozó tárcája indíttatott átfogó vizsgálatot a minneapolisi rendőrség gyakorlatáról. Tim Walz demokrata párti kormányzó sajtókonferencián jelentette be a döntést, kiemelve, hogy a vizsgálat célja a "nemzedékekre visszatekintő, rendszerszerű fajgyűlölet" gyökeres kiirtása. Mint mondta, a vizsgálat a rendőrség elmúlt tíz éves gyakorlatát kívánja feltárni, kiderítendő, vajon a rendőrök éltek-e a színesbőrűeket rendszeresen hátrányosan megkülönböztető gyakorlattal.
Rebecca Lucero, az emberi bizottság vezetője elmondta: a vizsgálatot folytatók büntetés terhe melletti idézéseket fognak küldeni, de reményeik szerint Minneapolis városa nyitottsággal fogadja a nyomozást, és lehetővé teszi a hozzáférést a szükséges dokumentumokhoz. A minneapolisi városi tanács mind a 12 tagja támogatásáról és maximális együttműködéséről biztosította a kormányzót.
Jacob Frey, Minneapolis polgármestere szintén közleményt adott ki, amelyben reményét fejezte ki, hogy az állami közbeavatkozás segíthet a régóta szükséges rendőrségi reformok megvalósításában. Hangsúlyozta, hogy a rendőrségi kultúra megváltoztatására van szükség. Hozzátette, hogy Minneapolis választott tisztségviselőinek és rendőri vezetőinek kezét hosszú évek óta megkötik a rendőröket védelmező törvények és rendőr-szakszervezetek. "A rendszerszerű rasszizmus elleni küzdelemhez mindannyiunk összefogására van szükség" - fogalmazott.
Floridai seriff: a magánházakba betörő fosztogatókat le szabad lőni
A magánházakba betörő fosztogatókat le lehet lőni - fogalmazott Grady Judd, egy közép-floridai megye seriffje a WFLA tampai televízió tudósítása szerint.
Judd seriff mondatai a televíziós tudósítás szerint kétféleképpen is értelmezhetők: figyelmeztetésként az esetlegesen fosztogatásra készülőknek és buzdításként a fegyvertulajdonos lakosoknak. Floridában is erőszakos tüntetők keveredtek ugyanis a békés demonstrálók közé, akik a durva rendőri intézkedésbe Minneapolisban belehalt afroamerikai George Floyd miatt mentek utcára.
"Polk megyében az emberek szeretik a fegyvereket, és vannak is fegyvereik" - mondta Judd a WFLA híradójának, az erőszakos tüntetőknek és fosztogatóknak pedig azt tanácsolta, hogy "ha kedves az életük, akkor nem Polk megyében kellene garázdálkodniuk."
Az NBC televízió Philadelphiából azt jelentette, hogy egy fegyverbolt tulajdonosa agyonlőtte a boltjába betolakodó egyik fosztogatót. Az incidens kedden történt, miközben a pennsylvaniai városban folytatódtak a Floyd melletti rokonszenvtüntetések és erőszakos megmozdulások. A bolt 67 éves tulajdonosa észlelte, hogy három vagy négy férfi feszegeti az ajtót. Amikor azután a betörők megjelentek az emeleten, már csőre töltött puskával várta őket, és egyiküket agyonlőtte.
Scott Smalls főfelügyelő elmondása szerint az egyik betörő kézifegyvert fordított a boltos felé, aki önvédelemből lőtt.
Philadelphiában a George Floyd melletti tüntetésekkel párhuzamosan rohamosan megszaporodtak a fosztogatások, betörések, gyújtogatások és általában a vandál cselekedetek.
Trudeau hosszas szótlansággal kommentálta azt, ahogy Trump a zavargásokat kezeli
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke hosszasan habozott, mielőtt kedden válaszolt a sajtó kérdésére, hogy mi a véleménye arról, ahogy Donald Trump amerikai elnök kezeli hazájában a zavargásokat, és hogy a hadsereg bevetésével fenyegetőzik.
Trudeau 21 másodperces csend után kezdett válaszába, ám kerülte, hogy közvetlenül nevén említse Trumpot, csupán általánosságban beszélt.
"Mindannyian elszörnyedve és döbbenten szembesülünk azzal, ami az Egyesült Államokban történik. Az emberek egyesítésének van itt az ideje, de meghallgatásuknak is, és hogy megtudjuk, miféle igazságtalanságok történnek a haladás dacára évek, évtizedek óta" - mondta végül a kanadai kormányfő, aki általában gyors a válaszadásban.
Több kanadai nagyvárosban rokonszenvező tüntetések voltak az Egyesült Államokban demonstrálókkal, akik azért vonultak az utcákra, mert felháborodtak az afroamerikai George Floyd halála miatt, amelyet brutális rendőri túlkapás okozott. A tüntetések azután sok helyütt zavargásokba, fosztogatásokba torkolltak, és napok óta tartanak.
Trump hétfőn közölte, hogy ha a tagállamok kormányzói képtelenek rendet teremteni, akkor - mint mondta - "én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémáikat."
Kapcsolódó tartalmak:
Több mint 20 ezren tüntettek Párizsban a rendőri erőszak ellen
MTI
