Emmanuel Macron francia államfő csütörtökön nevezte ki a 73 éves konzervatív politikust, az Európai Unió korábbi Brexit-tárgyalóját miniszterelnöknek, véget vetve ezzel a két hónapja húzódó keresgélésnek.
Macron váratlanul július 7-re előrehozott parlamenti választásokat írt ki, miután pártja az európai parlamenti választásokon alulmaradt a jobboldali Nemzeti Tömörüléssel szemben. A választás eredményeként azonban háromosztatúvá vált a 11 frakcióval rendelkező nemzetgyűlés, és egyik blokknak sem lett elég mandátuma a többségi kormányzáshoz.
Barnier első interjújában, péntek este arról beszélt, hogy mivel kormányának nincs egyértelmű többsége, a konzervatívok mellett Macron táborából és remélhetőleg a baloldalról is csatlakoznak majd hozzá.
Az új miniszterelnök szombaton folytatta a kormányalakítási tárgyalásokat. Barnier egyik legfontosabb és legnehezebb feladata a 2025-ös költségvetés lesz, mivel nagy nyomás nehezedik az országra, hogy csökkentsék a hiányt.
A baloldal azonban Macront Barnier felkérése miatt a demokrácia elárulásával és a választás ellopásával vádolja, mivel az államfő nem a júliusi szavazáson győztes Új Népfront baloldali szövetség jelöltjét nevezte ki kormányfőnek.
Az Elabe közvélemény-kutató cég pénteken közzétett felmérése szerint a franciák 74 százaléka véli úgy, hogy Macron semmibe vette a választások eredményét, 55 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy ellopta azt.
Az Engedetlen Franciaország (LFI) által vezetett baloldal támogatói, a szakszervezetek és diákszervezetek szombatra demonstrációkat szerveztek. Az LFI szerint mintegy 130 tüntetésen vonultak utcára a tiltakozók országszerte.
