Miután pénteken elindult a nemzeti konzultáció – amit országjárás is kísér – Orbán Viktor miniszterelnök Facebook-oldalán fordult a választókhoz, arra kérve őket, hogy töltsék ki a kérdéseket tartalmazó űrlapot. A miniszterelnök már maga is kézhez kapta a konzultációs íveket, amiket annak rendje és módja szerint ki is tölt és mindenkit ugyanerre buzdít. Mint mondta, a tét nagy, ugyanis a jövő évi Európai Parlamenti választásokig fokozódni fog Magyarországon is a nyomás.
Ugyanis Brüsszel további fegyvereket akar küldeni Ukrajnának, miközben eltörölné a magyar rezsicsökkentést és arra kényszerítené hazánkat, hogy beengedje a migránsokat.
Orbán Viktor szerint azonban Magyarország nem hajlandó úgy táncolni, ahogy Brüsszel fütyül, de ehhez a nemzeti konzultáció által kifejezett széles körű támogatásra is szüksége van a kormánynak.
A mostani nemzeti konzultáció egyik témája a kamatstop jövője is. Még október végén arról írt a Világgazdaság,hogy a kormány hamarosan dönthet a jelenlegi szabályozás szerint december végéig élő kamatstop további sorsáról. Az intézkedés – amely az induló nemzeti konzultációnak is témája – eddig bő háromszázmilliárd forintos kiadástól kímélte meg a kedvezményezetteket.
A kérdés: Brüsszel el akarja törölni a kamatstopot.
A banki kamatok az elmúlt időszakban nagyot emelkedtek. Ezért a kormány a családok védelme érdekében kamatstopot vezetett be, amely 300 ezer családot és közel 30 ezer vállalkozást véd. Brüsszel az úgynevezett országspecifikus ajánlásokban egyértelművé tette, hogy el akarja törölni ezt az intézkedést.
Ön mit gondol erről?
A – A 2024-es évre is ki kell terjeszteni a kamatstopot.
B – Brüsszelnek igaza van, ki kell vezetni az intézkedést.
Brüsszel számára fontosabbak a bankok, mint az emberek megélhetése
A rezsicsökkentés mellett Brüsszel a kamatstopot is eltörölné. A kamatstopot is több szempontból ellenzi az Európai Bizottság. Brüsszel szerint az intézkedéssel sérül a monetáris transzmisszió, azaz a magasabb kamatok nem áramlanak szét korlátlanul a gazdaságban, másrészt a bankok profitja és hitelnyújtó képessége kisebb lesz - mondta Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Demokratának.
A bankok profitját a kamatplafon valóban csökkenti, de még így is magas szinten áll. A hitelnyújtó képességben szintén csak részigazsága van a bizottságnak. Elképzelhető, hogy a bankok később óvatosabban nyújtanak hitelt, ha tudják, hogy azok kondícióit a kormány megváltoztathatja, azonban a kamatplafon az új hitelekre nem vonatkozik, csak a régiekre. Továbbá a bankoknak bőven van forrásuk hitelezni, a hitel/betét arány meglehetősen alacsony. Ugyanez igaz a monetáris transzmisszió esetében: az új hiteleket az új hitelekre vonatkozó kamatokon vesszük fel, nem az számít, hogy a régi hitelek milyen kamattal futnak, így az intézkedés közvetlen hatása a transzmisszióra csekély, csak annyi lehet, hogy így a lakosságnál maradó pénzből kereslet lesz
- magyarázta Regős Gábor.
A kormány októberben a Facebook-oldalán jelentette be, hogy novemberben dönt az intézkedés további sorsát illetően. A kamatstop legutóbbi, májusi meghosszabbításakor ugyanakkor az is elhangzott, hogy – miután a jegybanki irányadó kamat alakulásával együtt mozognak a referenciakamatok is – a kormány a jövőre vonatkozóan azt az elvi döntést hozta, hogy a kamatstopok kivezetésére csak akkor adódik lehetőség, ha a jegybanki irányadó kamat egyszámjegyű lesz. Mindezek alapján adott az elvi lehetősége annak, hogy novemberben az újabb hosszabbítás mellett dönt a kormány, hiszen az elemzők várakozásai szerint valamikor a jövő év elejére eshet 10 százalék alá a magyar irányadó ráta.
A teljes cikket az Origo.hu-n olvashatják.
