Korabeli fényképek állítanak emléket az ötven évvel ezelőtti szovjet katonai inváziónak Prága óvárosában. A Varsói Szerződés negyedmillió katonája 1968 augusztus 21-én verte le.
Alexander Dubcsek csehszlovák kommunista pártfőtitkár liberális reformjait. Történészek szerint több mint száz polgári áldozata volt a prágai tavasz vérbe fojtásának.
Voltak akik azt gondolták, hogy ez csak egy hadgyakorlat, hiszen akkoriban sok ilyet tartottak. De én tudtam hogy valami nincs rendben, mert ekkora csapatmozgósítást még a háborúban sem láttam
- mondta egy volt újságíró, aki szemtanúja volt a tankok bevonulásának.
Az invázió ellen akkoriban még Moszkvában is tüntettek, de a demonstrálókat letartóztatták és Szibériába száműzték. A tiltakozók egyike volt Pavel Litvinyov, aki ma már Amerikában él, aki azt mondja, van hasonlóság a szovjet vezetés és Vlagyimir Putyin orosz elnök között.
Az erőszak soha nem vezet jóra. Putyin lerohanta a Krím-félszigetet is, de nem tudom, hogy mi van ott, ami annyira kell neki. Korábban szabadon lehetett oda utazni, de most elnyomják az ukránokat és a tatárokat. De semmit nem ért el vele, maximum annyit, hogy nőtt kicsit a népszerűsége
- mondta az orosz disszidens.
A szovjet elnyomás emléke már kezd kikopni a cseh társadalom emlékezetéből, egy felmérés szerint a fiatal csehek felének fogalma sincs arról, hogy mi történt 1968-ban. Az oroszbarát elnök, Milos Zeman sem mondott beszédet az évfordulón.
Napjainkban, 10-20 évvel később megint olyan a helyzet, hogy könnyen veszélybe kerülhet a szabadság és a demokrácia. A legtöbben nem foglalkoznak ezzel, hiszen szabadon utazhatnak, sok lehetőségük van, és azt hiszik, hogy ez örökké tart. Ez nagy hiba, mindent elveszíthetünk
- mondta Vaclav Havel volt titkára, Vladimir Hanzel.
Oroszországban napjainkban is alternatív magyarázatokat terjeszt az állami televízió az 1968-as eseményekkel kapcsolatban. Egy nemrég műsorra tűzött dokumentumfilm azt bizonygatta, hogy Csehszlovákia lerohanásával Moszkva egy közelgő NATO inváziót akart megelőzni.
