Dunja Mijatovic levélben fordult német törvényhozókhoz, egyebek mellett a javaslat leginkább vitatott elemét sérelmezve, amelynek értelmében szolgálati titoknak minősítenék a visszaküldések tervezett időpontját, s így büntetőeljárás alá lenne vonható, aki kitoloncolásra jelölt embereket figyelmeztet a hatósági művelet közelgő kezdetére.
Mint kiemelte, ez bizonyos civil szervezetek törvénysértőnek minősítésével járhat, ráadásul az elutasított kérelmezők biztonsága és emberi méltósága szempontjából is fontos lenne, hogy előre tudják, mikor toloncolják ki őket.
Múlt heti levelében a boszniai biztos aggályainak adott hangot a tervezet azon rendelkezése miatt is, amellyel szélesítenék a jogalapot a kitoloncolások előtti őrizetbe vétel vonatkozásában.
Mijatovic hangsúlyozta: az őrizetbe vétel gyakran "rendkívül káros hatással" van az érintettekre, miközben "kevés a bizonyíték" rá, hogy ezeknek a kiterjesztése hatékonyabbá teszi a visszaküldéseket.
Tavaly mintegy 31 ezer kitoloncolás fulladt kudarcba Németországban, főként az úti okmányok hiánya, a személyazonosság megállapításának megoldatlansága, illetve amiatt, hogy a kitoloncolásra jelölt illető értesül a készülő intézkedésről, és eltűnik tartózkodási helyéről, mire megérkeznek érte a rendőrök.
A 47 tagországot számláló, strasbourgi székhelyű Európa Tanács fő feladta az emberi jogok, a demokratikus és jogállami elvek tiszteletben tartásának biztosítása.
MTI
