Hétfőn elsősorban Washington ellenkezése miatt nem tudtak megegyezni az ENSZ Biztonsági Tanácsában egy olyan nyilatkozatról, amely a harcok beszüntetésére szólította volna fel Izraelt és a Gázai övezet palesztin fegyveres csoportjait. Amerika mellett Franciaországnak, Nagy-Britanniának és Németországnak is fenntartásai voltak, mert a dokumentum nem utalt külön az Izraelre kilőtt palesztin rakétákra.
| Kedd délután egy nagy hatótávolságú, M75 típusú rakétát lőtt ki Jeruzsálemre a Hamász. Eközben az izraeli hadsereg röpcédulákat dobott le Gázaváros több negyedére, amelyekben felszólította a lakosokat, a biztonságuk érdekében haladéktalanul hagyják el lakóhelyüket. |
A zsidó állam mellé állt a Jeruzsálembe érkező német külügyminiszter is. Guido Westerwelle szerint Izraelnek joga van megvédeni magát és állampolgárait, és a Hamász felelőssége, hogy felhagyjon a zsidó állam elleni rakétatámadásokkal.
Az izraeli katonák már teljes készültségben vannak a Gázai övezet határán. 75 ezer tartalékost hívtak be, a szárazföldi hadműveletek megindítását azonban csütörtökig egyelőre felfüggesztették. A szemben álló felek között Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közvetít – szerdán Jeruzsálembe és Rámalláhba utazik. Fegyverletételt sürget az ENSZ főtitkára is.
A támadások azonban mindkét oldalon folytatódtak: az izraeli légierő bankokat és kormányépületeket bombázott, a palesztin fegyveresek pedig több mint száz rakétát lőttek ki az izraeli területekre. A hét napja tartó harcokban több mint 110 palesztin és 3 izraeli halt meg. A sebesültek száma eléri az ezret. Az áldozatok fele civil, sok köztük gyermek.
