Erdogan, aki a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) elnöke is egyben, az AKP parlamenti frakcióülésén felszólalva leszögezte: "ezt fogjuk tenni levegőben, szárazföldön, ahogy csak kell, habozás nélkül, nem hagyva teret semmiféle időhúzásnak". A török államfő azzal is megfenyegette Damaszkuszt, hogy Ankara bárhol, akár az idlíbi feszültségcsökkentési övezeten kívül is csapást mérhet csapataira, ha a török katonákat "csak a legkisebb bántódás is éri".
"Ott, ahol török katonák vére folyik, senki nincs biztonságban, gondolja magát akármilyen nagynak is" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a török válaszcsapás mértéke szükség esetén akár tízszeres is lehet.
Erdogan beszédében azzal vádolta meg a damaszkuszi rezsimet és két szövetségesét, az orosz erőket és az Irán támogatta milicistákat, hogy "mészárlást" követnek el Szíriában, mert sokszor nem a terroristákat, hanem közvetlenül a polgári lakosságot támadják. A török elnök úgy vélte: "ezzel az a céljuk, hogy a civileket Törökország határai felé kényszerítve teljesen kiürítsék a terepet, és könnyen megszállják a térséget".
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Idlíbre vonatkozóan Törökországnak tett ígéreteket és megállapodásokat senki nem tartotta be, ráadásul a támadások egy ideje a török katonákat, és így Törökországot is célba veszik. "Ha már ez a helyzet, mi sem a szavak, hanem a terepen megvalósultak tekintetében cselekszünk" - nyomatékosította.
A török államfő felszólalásában rámutatott: "azok a légi járművek, amelyek Idlíbben lakott területeket bombáztak, mostantól már nem tudnak olyan szabadon mozogni, mint eddig, szárazföldön pedig az általunk kijelölt határok mögé fogjuk kergetni a rezsim erőit".
Erdogan múlt szerdán még arra szólította fel a szíriai kormányerőket, hogy február végéig maguk vonuljanak vissza a török megfigyelőpontok mögé. A szíriai kormányerők és a török hadsereg között először múlt hétfőn törtek ki heves harcok Idlíbben, amelyet azonban most hétfőn a damaszkuszi csapatok újabb tüzérségi támadásai követtek.
A török elnök a kormánypárt szerdai frakcióülésén arról számolt be, hogy mind ez idáig 14 török katona vesztette életét az északnyugat-szíriai tartományban, 45 további pedig megsebesült.
A török elnöki hivatal kommunikációs igazgatósága szerdán azt közölte, hogy Erdogan és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon beszélt az idlíbi helyzetről.
A Kreml írásos közleménye aláhúzta, hogy az orosz és a török vezető tárgyalásai folytatódnak. Kiemelték: a felek hangsúlyozták a vonatkozó orosz-török egyezmények, köztük a 2018. szeptember 17-i szocsi memorandum teljes körű betartásának fontosságát. Ezzel a céllal az illetékes intézmények kiegészítő egyeztetéséről született döntés - írták.
A Szocsiban aláírt memorandum egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról rendelkezett az idlíbi feszültségcsökkentési zóna peremén, a szíriai kormánycsapatokat és az ellenzéki fegyvereseket elválasztó akkori demarkációs vonal mentén, ahol Törökország korábban 12 megfigyelőpontot alakított ki.
Erdogan szerdán kitért arra is, hogy az Ankara által támogatott szíriai fegyveres csoportok ellen szintén "kompromisszum nélkül" fel fognak lépni, amennyiben kifogási alapot teremtenek a kormányerők támadásaihoz.
Szerdán Ankarában tárgyal James Jeffrey, az Egyesült Államok szíriai különmegbízottja. Jeffrey előző este érkezett a török fővárosba, és úgy nyilatkozott a sajtó munkatársainak, hogy Törökország, amely a NATO-ban az Egyesült Államok szövetségese, Idlíbben az Aszad-rezsim és Oroszország "nagy fenyegetésével áll szembe". Jelezte: Washington, "amennyire lehetséges, támogatást akar nyújtani" Ankarának.
A szíriai elnökhöz hű erők tavaly áprilisban indítottak offenzívát az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyái ellen orosz támogatással. Idlíb nagy részét, valamint a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartományok egy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt ellenzéki fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt. A szíriai rezsim és Oroszország mindegyiket terroristaként kezeli. A damaszkuszi erők műveletei ráadásul az utóbbi hetekben annak ellenére fokozódtak, hogy idén január 12-én török-orosz tűzszüneti megegyezés született Északnyugat-Szíriát illetően. Az előrenyomuló kormánycsapatok időközben már több török megfigyelőállást gyűrűbe zártak.
A Kreml az orosz-török megállapodások semmibevételével vádolta Ankarát
Törökország semmibe veszi az Oroszországgal kötött szíriai tűzszüneti egyezményeket, és semmit sem tesz a terroristák semlegesítéséért a felkelők egyik utolsó fellegvárának számító Idlíb tartományban - jelentette ki Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerdán.
A Szocsiban kötött megállapodások alapján Törökországnak kötelessége semlegesíteni a terrorcsoportokat - hívta fel a figyelmet Peszkov. A szóvivő rámutatott: ez nem történt meg, és a szélsőségesek a szíriai csapatokat, illetve az orosz katonai létesítményeket támadják.
"Ez elfogadhatatlan, és ellentmond a szocsi egyezményeknek" - tette hozzá.
A tisztségviselő egyúttal mentegette a szíriai erőket, amelyek célpontjai állítása szerint terroristák, nem pedig civilek.
Ankara és Moszkva között nőtt a feszültség szerdán, miután az elmúlt napokban véres összecsapások zajlottak a török és a szíriai hadsereg között Idlíb tartományban. A harcokban 14 török katona vesztette életét. Törökország a felkelőket támogatja a szíriai konfliktusban, míg Oroszország a damaszkuszi kormány oldalán áll.
Az elmúlt időszakban Törökország fokozta katonai jelenlétét Idlíbben annak ellenére, hogy a régió az orosz-török egyezmények értelmében feszültségcsökkentési övezet.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán azzal vádolta meg a damaszkuszi rezsimet és két szövetségesét, az orosz erőket és az Irán támogatta milíciákat, hogy "mészárlást" folytatnak Szíriában, mert sokszor nem a terroristákat, hanem közvetlenül a polgári lakosságot támadják. A török elnök úgy vélte: "ezzel az a céljuk, hogy a civileket Törökország határai felé kényszerítve teljesen kiürítsék a terepet, és könnyen megszállják a térséget".
A szíriai elnökhöz hű erők tavaly indítottak offenzívát az ellenzéki fegyveresek utolsó bástyái ellen orosz támogatással. Idlíb nagy részét, valamint a vele szomszédos Aleppó, Hama és Latakia tartományok egy részét a Haját Tahrír as-Sám (HTS) ernyőszervezet dzsihadistái, továbbá más kisebb iszlamista milíciák, illetve a török támogatást élvező, mérsékelt ellenzéki fegyveres csoportok tartják ellenőrzésük alatt. A szíriai rezsim és Oroszország mindegyiket terroristaként kezeli. A damaszkuszi erők műveletei ráadásul az utóbbi hetekben annak ellenére fokozódtak, hogy idén január 12-én török-orosz tűzszüneti megegyezés született Északnyugat-Szíriát illetően. Az előrenyomuló kormánycsapatok időközben már több török megfigyelőállást gyűrűbe zártak. Az erőszak fokozódása miatt 700 ezren menekültek el a térségből.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán telefonbeszélgetést folytatott Erdogannal a feszültség enyhítése érdekében. A kapcsolatfelvételt a török fél kezdeményezte.
A Kreml közleményében kiemelte: a felek hangsúlyozták a vonatkozó orosz-török egyezmények, köztük a 2018. szeptember 17-i szocsi memorandum teljes körű betartásának fontosságát. A Szocsiban aláírt memorandum egy 15-20 kilométer széles demilitarizált övezet létrehozásáról rendelkezett az idlíbi feszültségcsökkentési zóna peremén, a szíriai kormánycsapatokat és az ellenzéki fegyvereseket elválasztó akkori demarkációs vonal mentén, ahol Törökország korábban 12 megfigyelőpontot alakított ki.
MTI/Hír TV
