A kétkamarás román parlament felsőháza - a képviselőházhoz hasonlóan - sürgősségi eljárással tárgyalta a három autonómiatervezetet. A plenáris ülést hibrid formában tartották, a jelen nem lévő szenátorok online csatlakoztak és szavaztak. Elsőként Székelyföld autonómiastatútuma szerepelt napirenden, melyet a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete követett.
A szenátorok a jogszabálytervezetek elutasításáról szavaztak, valamennyi román párt az elutasítás mellett voksolt, csupán a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) honatyái támogatták szavazatukkal a tervezeteket.
A 136 tagú felsőház jelen lévő vagy interneten szavazó szenátorai közül több mint százan - az első esetében 104, a másodiknál 101, a harmadiknál 102 honatya - támogatták a jogszabálytervezetek elutasítását, míg nyolcan mindhárom esetben az elutasításuk ellen szavaztak
A Székelyföld autonómiastatútuma védelmében az RMDSZ részéről felszólaló Császár Károly hangsúlyozta: a nemzeti kisebbségek Európa számos államában autonómiát élveznek, uniós ajánlások is vannak erre. Rámutatott, az autonómia témája mindig nagy ellenkezést vált ki a román törvényhozásban, holott átfogó, észérveken alapuló vitát kellene folytatni erről. A Maros megyei szenátor leszögezte: az RMDSZ továbbra is kiáll a szubszidiaritás elve mellett, mely a helyi közösségek fejlődését szolgálja.
A magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma és a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény védelmében felszólaló Turos Lóránd hangsúlyozta, ezek segítenék a nemzeti kisebbségeket identitásuk megőrzésében. A Szatmár megyei szenátor elmondta:
a román parlament 30 éve adós az RMDSZ-nek a kisebbségi törvénnyel.
Reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben átfogó vitát folytathatnak és kidolgozhatják a valamennyi romániai kisebbség védelmét szolgáló jogszabályt.
A román pártok szenátorai képviselőtársaikhoz hasonlóan fő érvként azt hangoztatták, hogy a jogszabálytervezetek ellentétesek a román alkotmánnyal, amelynek első cikkelye kimondja: Románia szuverén, független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. Szerintük a tervezetek etnikai alapú szegregációt, enklávékat eredményeznének. Több honatya szerint Románia átültette gyakorlatba a nemzeti kisebbségekre vonatkozó nemzetközi ajánlásokat, a romániai kisebbségek helyzete európai szinten kimagasló.
A kisebbik kormánypárt, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakcióvezetője, Daniel Fenechiu hangsúlyozta,
pártja mindig el fogja utasítani a "toxikus" tervezeteket, amelyekben szerepel az "autonómia" szó.
Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora, Eugen Negoi "áltémaként" jellemezte a tervezeteket, mellyel a hatalom a valós problémákról próbálja elterelni a figyelmet.
A többi román párt által szélsőségesnek tartott Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakcióvezetője, Claudiu Tarziu úgy vélte, ezek a román állam, a társadalmi béke, de a romániai magyar és székely közösségek ellen is irányulnak, mivel utóbbiak "rabok" lennének az adott területen.
A szenátus plenáris üléséről a botránykeltéseiről hírhedt Diana Sosoaca magyarellenes megnyilvánulásai sem hiányoztak, az AUR-ból kizárt független szenátor ezúttal is a magyarokat és az RMDSZ-t támadta.
"Ha nem tetszik Romániában, menjetek Magyarországra!" - üzente nekik, és Budapest román elfoglalásával fenyegetőzött.
Utóbbi kijelentésért a PNL-s Daniel Fenechiu elnézést kért, rámutatva: Románia európai állam, nem fenyegeti szomszédjait.
A három autonómiatervezetet december 20-án nyújtotta be a román képviselőházban Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke és Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Erő (MPE) ügyvivő elnöke, akik az RMDSZ listáján szereztek képviselői mandátumot. A Székelyföldre vonatkozó autonómiatervezetet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a másik kettőt az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki.
