A jogszabály lehetővé tette volna a magyarlakta települések, az önkormányzatok és intézmények számára, hogy saját költségvetésükből támogassák a március 15-i ünnepségek megrendezését, a munkáltatóknak előírta, hogy igény esetén szabadnapot adjanak magyar alkalmazottaiknak, a román közszolgálati televízió és rádió pedig különkiadásban számolhatott volna be a magyarság ünnepéről.
A képviselőházi vita során a kezdeményezők nevében Kelemen Hunor arról beszélt, hogy a jogszabály a magyarság ünnepének hivatalos elismeréséről rendelkezik, és nem rövidíti meg a román többséget. Az RMDSZ elnöke azt kérte román képviselőtársaitól: adjanak egy esélyt a "remény politikájának", ne hallgassanak a gyűlölködőkre, bizonyítsák be, hogy nemcsak porhintés volt, amikor igyekeztek a külföldi partnerek elvárásainak megfelelően viszonyulni az etnikumközi kapcsolatokhoz az európai uniós és NATO-csatlakozás előtt.
Szabó Ödön, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese felidézte: az erdélyi magyarság az utóbbi három évtizedben szabadon ünnepelte március 15-ét, két román államfő és tíz miniszterelnök köszöntötte a magyarok ünnepét. Rámutatott: nincs a bukaresti parlamentben olyan román párt, amely - államfővé vagy miniszterelnökké választott képviselője révén - ne tett volna ilyen korrekt gesztust a magyar közösség felé, az RMDSZ-tervezet elutasítása pedig szerinte megkérdőjelezné ezen üzenetek őszinteségét, a szavak és tettek közti ellentétet bizonyítaná.
A 2017-ben beterjesztett RMDSZ-es törvénytervezet napirendre tűzését kezdeményező Marius Pascan, a - Traian Basescu volt államfő által alapított - Népi Mozgalom Pártjának (PMP) frakcióvezetője szerint a március 15-ről szóló törvénytervezetével az RMDSZ arra akarja kényszeríteni a románokat, hogy ünnepként fogadják el "negyvenezer erdélyi román lemészárlását és háromszáz falu felperzselését", és mindazt a szenvedést és elnyomást, amit szerinte az 1848-as magyar forradalom, a magyar királyság és Erdély uniója jelentett az erdélyi románság számára.
Daniel Gheorghe, a kormányon lévő jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője azt állította: pártjának nincs kifogása az ellen, hogy a romániai magyaroknak - a roma vagy tatár kisebbséghez hasonlóan - törvénnyel elismert ünnepnapjuk legyen, de szerinte egy másik dátumot kellene választaniuk, mert március 15. a románok számára nem a román-magyar testvériséget jelképezi és olyan, mintha Magyarországon ünnepnappá válna december elseje (az Erdély és a Román Királyság egyesülését kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés évfordulója).
Tudor Benga, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője abszurdnak nevezte, hogy a román parlamentben a képviselők történelmi sérelmek felemlegetésével foglalkoznak, szerinte a románságnak - tetszik, nem tetszik - el kell fogadnia, hogy az erdélyi magyarok március 15-ét nyilvánították ünnepükké.
A képviselőház szerdai ülésén a törvényhozók 234 szavazattal 30 ellenében 22 tartózkodás mellett megerősítették az emberi jogi, vallásügyi és nemzeti kisebbségi szakbizottság jelentését, amely az RMDSZ törvénytervezetének elvetését javasolta - közölte a Mediafax hírügynökség. Az RMDSZ-frakciónak 21 tagja van.
A kétkamarás román parlament szenátusa 2017 novemberében szintén nagy többséggel (82 szavazattal 8 ellenében, 11 tartózkodás mellett) utasította el, hogy március 15. a romániai magyarság hivatalos ünnepe legyen.
MTI
