Vezet az eddig koalícióban kormányzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) az ellenzéki Szociáldemokrata Párttal (SDP) szemben a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon a leadott szavazatok 30 százalékos feldolgozottságánál - közölte a horvát választási bizottság.
A részeredmények tükrében a HDZ 69, az SDP irányította Restart Koalíció pedig 44 mandátumot szerzett a 151 fős törvényhozásban.
A harmadik helyen a januári elnökválasztáson harmadik Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalom nevű párt áll 15 mandátummal.
Előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap Horvátországban, az előrejelzések szerint a voksolás kimenetele bizonytalan.
A valamivel több mint 3,8 millió szavazásra jogosult horvát állampolgár 2669 jelölt közül választhatja ki, hogy kit juttat be a 151 fős horvát száborba. Összesen 192 listára lehet majd voksolni: 95 önálló pártlistára, 92 koalíciós listára és 5 függetlenre. A listák választókerületenként változnak.
A 151 parlamenti képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék.
A nemzeti kisebbségek összesen további 8 képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba - közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvát alkotmány értelmében a parlamentnek legkevesebb 100 és legfeljebb 160 képviselője lehet. A mandátumuk négy évre szól.
Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le, és az alkotmány szerint a választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális koalíciós kabinet javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, ami miatt szerették volna megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új parlamenti többség megteremtésével.
Az előrejelzések szerint azonban sem a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem a baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd kompromisszumok nélküli kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő számú szavazatot a vasárnapi előre hozott választáson.
Megkezdődött a voksolás Horvátországban
Megkezdődtek vasárnap reggel hét órakor a horvátországi előrehozott parlamenti választások, amelyeken több mint 3,8 millió szavazásra jogosult állampolgár adhatja le voksát.
Bár a kormány mandátuma eredetileg október 14-én járt volna le és a következő választásokat december végéig kellett volna megtartani, a horvát parlament a konzervatív-liberális kormánykoalíció javaslatára május 18-án feloszlatta magát. A kormány szerint a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet most kedvez a választások megtartásának, őszre pedig sokkal nagyobb kihívásokkal kell szembenéznie az országnak, emiatt akarták megerősíteni a belpolitikai stabilitást egy új parlamenti többséggel.
Az előrejelzések szerint azonban sem a krományzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ), sem fő vetélytársa, az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) nem tud majd egyedül kormányt alakítani, mert egyikük sem tudja begyűjteni az ehhez elegendő szavazatot.
A szavazóhelyiségek este hét óráig lesznek nyitva.
A horvát választási iroda honlapján folyamatosan beszámol a részvételi arányról. Az exit pollok-felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után hozzák nyilvánosságra. Az első részeredményeket 21 óra után hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A szábor 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba - közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2669 jelöltre és 192 listára Horvátországban közel hétezer szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok. Külföldön 112 szavazóhelyiségben 185 ezren voksolhatnak, a legtöbben - mintegy 60 ezren - Bosznia-Hercegovinában.
A járványhelyzet miatt szigorú előírások szerint folyik a szavazás.
Míg a választási bizottságok tagjai számára kötelező a szájmaszk viselése, a választópolgároknak csak ajánlott.
Azok, akik számára házi karantént rendeltek el, vagy vasárnap reggel a koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalják magukon, és ezért nem tudnak megjelenni abban a szavazóhelyiségben, ahol a választói névjegyzékben szerepelnek, mozgóurnát igényelhetnek otthonukba, de felkérhetik egyik családtagjukat is vagy egy bizalmi személyt, hogy leadja voksukat.
Az Országos Választási Bizottság (DIP) a hét elején még úgy tájékoztatott, hogy azok, akik a koronavírus-fertőzés tüneteit tapasztalják magukon, illetve diagnosztizálták náluk a Covid-19 betegség tüneteit, nem vehetnek részt a választásokon. A DIP azonban a hét közepén megváltoztatta döntését, miután az alkotmánybíróság felszólította a testületet, hogy vizsgálja felül határozatát, mert sértheti a választások alkotmányosságát és jogszerűségét.
Valamivel kisebb a részvételi arány, mint négy évvel korábban
A horvát országos választási bizottság adatai szerint vasárnap délig valamivel kevesebben mentek el szavazni, mint a négy évvel ezelőtti parlamenti választásokon.
Délelőtt fél 12-ig a szavazásra jogosult polgárok 18,09 százaléka járult az urnákhoz. 2016-ben ugyanez az arány 18,86 százalék volt.
A választás nyugodt mederben zajlik, rendkívüli esemény nem történt.
A horvát sajtó arról számolt be, hogy járványhelyzet miatt szigorú előírások mellett folyik a szavazás, ezért sok szavazóhelyen nagy a tumultus, és hosszú sorokban várakoznak a választópolgárok.
A szavazóhelyiségek reggel 7 órától este hét óráig várják a valamivel több 3,8 millió választópolgárt, hogy leadja szavazatát.
A választási kampány július 3-án, pénteken éjfélkor fejeződött be. A kampánycsend urnazárásig, vasárnap este 7 óráig tart. Az exit poll-felmérések eredményét közvetlenül az urnazárás után hozzák nyilvánosságra.
A szábor 151 képviselője közül 140-et az ország tíz választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A nemzeti kisebbségek összesen nyolc képviselőt juttathatnak a törvényhozásba - közülük a magyarok és az olaszok egyet-egyet választhatnak, a szerbek pedig hármat. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék. A mandátum négy évre szól.
A 2669 jelöltre és 192 listára Horvátországban közel hétezer szavazóhelyiségben adhatják le voksaikat az állampolgárok. Külföldön 112 szavazóhelyiségben 185 ezren voksolhatnak, a legtöbben - mintegy 60 ezren - Bosznia-Hercegovinában.
Részeredményeket már 21 órától nyilvánosságra hoz az országos választási iroda. A preferenciális listás szavazás miatt, amelyen a választók a politikai pártok mellett, ugyanazon a listán egy jelölt nevét is bekarikázhatják, és ezzel preferencia szerint rangsorolhatják, az eredmények 80 százalékos feldolgozottság mellett csak éjfél körül várhatók.
Erős mandátumra lesz szüksége a magyaroknak a horvát parlamentben
Horvátországban előrehozott parlamenti választásokat tartanak vasárnap, a magyaroknak pedig erős mandátumra lesz szüksége a horvát törvényhozásban - mondta az MTI-nek nyilatkozva Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének (HMDK) elnöke, aki újraindult a kisebbségi parlamenti képviselői helyért.
Kiemelte: "látva azt az időt, ami következik, és látva azokat a körülményeket, amelyek körülvesznek minket, nagyon sok magyar szavazatra lenne szükségünk az erős legitimitáshoz".
Ezért - mint mondta - az utóbbi hetekben minden meg is tettek azért, hogy mobilizálják a közösségüket. Szavai szerint higgadt politikai erőt szeretnének vasárnap demonstrálni.
Úgy vélte: politikailag rendkívül fontos minden képviselő a horvát száborban, mert a közvélemény-kutatások szoros harcot jeleznek előre a kormányzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) és az ellenzéki, baloldali Szociáldemokrata Párt (SDP) által alapított Restart Koalíció között. Horvátországban a kisebbségi képviselőknek mindenben szavazati joguk van, így arról is dönthetnek, ki legyen ennek az országnak a miniszterelnöke - húzta alá.
Jankovics szerint a magyar kisebbségnek nem mindegy, milyen vezetője van Horvátországnak. Az előző négy évben a horvátországi magyar kisebbség rendkívül jó együttműködött az Andrej Plenkovic vezette jobbközép liberális kormánnyal, és mindenképpen ezt szeretnék folytatni - mondta.
"Fontos számunkra, hogy olyan politikai többség alakuljon ki, amelyben mi továbbra is otthon tudjuk érezni magunkat" - fogalmazott.
Úgy értékelte, az erős politikai képviselet abban tud nekik többleterőt adni, hogy még erőteljesebben tudják képviselni azokat a magyar kisebbséget érintő kérdéseket, amelyről Zágrábban döntenek.
Reményét fejezte ki, hogy rekordszámú támogatást kapnak, amely elősegíti az ügyüket és legfőbb céljukat, hogy megállítsák, illetve visszafordítsák az asszimilációs folyamatokat.
Horvátországban közel 15 ezer magyar él. A 2016 szeptemberében tartott választásokon közel 5600 magyar nemzetiségű horvát állampolgár szavazott magyar listára. Jankovics Róbert akkor a Magyar Egyesületek Szövetségének (MESZ) elnökét, Juhász Sándor korábbi képviselőt utasította maga mögé.
A 151 parlamenti képviselő közül 140-et az ország 10 választókerületében választanak meg, minden választókerületben 14-et a politikai pártok listáiról. A parlamentbe jutási küszöb 5 százalék.
A nemzeti kisebbségek összesen további 8 garantált képviselőt juttathatnak be a törvényhozásba - közülük a magyarok és az olaszok egy-egy kisebbségi képviselőt választhatnak, a szerbek pedig hármat. A magyar parlamenti képviselői helyért egyetlen jelölt indul, Jankovics Róbert, így ő már biztos befutónak számít. További három képviselőt a horvát diaszpóra választ meg, itt csak azok voksolhatnak, akiknek nincs bejelentett lakcímük Horvátországban.
A horvátországi Donji Mihojlacs-ban volt tudósítónk Szilágyi Jenő, akit élőben kapcsoltunk:
A Magyarországon élő horvát állampolgárok a pécsi horvát konzulátusnál is leadhatták a szavazatukat.
A helyszínen volt tudósítónk Szilágyi Jenő, aki egész nap figyelemmel kísérte a választásokat, a határ mindkét oldalán:
Exit poll: a HDZ nyert a horvátországi választásokon, de nem tud önállóan kormányt alakítani
A kormányzó jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyert a vasárnapi előrehozott parlamenti választásokon, de nem tud önállóan kormányt alakítani - derült ki az urnazárás után nyilvánosságra hozott, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésből.
Az exit poll-adatokat a Nova tévécsatorna este hét óra után hozta nyilvánosságra.
A húszezer választó megkérdezésén alapuló felmérés szerint a HDZ 61, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) által alapított Restart Koalíció 44 mandátumot szerzett a 151 fős száborban. A harmadik helyen a januári elnökválasztáson harmadikként befutó Miroslav Skoro eszéki horvát üzletember, népszerű énekes által létrehozott Haza Mozgalom nevű párt áll 16 mandátummal. További 8-8 mandátuma van a Híd Függetlenek Listája (Most) és a Mozemo! (Képesek vagyunk rá!) nevű újbalos pártok és a zöldek szövetségének, valamint három mandátumot szerzett még a Párt névvel és vezetéknévvel (Stranka imenom i prezimenom) balközép pártok szövetsége.
A választásokat megelőző felmérések szoros küzdelmet jeleztek elő, a legtöbb közvélemény-kutatás a Restart Koalíciót hozta ki győztesnek.
Branko Bacic, a HDZ alelnöke kijelentette: nem lepődtek meg az eredményen. "Már az elején bejelentettük, hogy az a célunk, hogy megismételjük a 2016-os választások eredményét, a szavazófülkékből kilépők megkérdezésén alapuló felmérésből pedig kiderült, hogy ez még jobb is lehet" - mondta. A HDZ számít a diaszpóra három képviselőjére, akik természetes szövetségesei a pártnak.
Az SDP-ben csalódottak az eredmények miatt, mivel sokkal több mandátumra számítottak.
Rajko Ostojic, a párt alelnöke szerint százezerrel kevesebben mentek el szavazni, mint négy évvel ezelőtt, ez pedig kihatott a választások eredményére. Hozzátette: Zágrábban nagyon rosszul szerepeltek, de a népnek mindig igaza van.
Igor Peternel, a Haza Mozgalom parlamenti képviselője jelezte: elégedettek, mert az emberek felismerték a programjukat, ugyanakkor meglepte őket a HDZ jó eredménye.
A horvát parlament 11 mandátumot a nemzeti kisebbségeknek és a horvát diaszpórának tart fenn.
Az első hivatalos részeredményeket várhatóan este 9 óra körül hozzák nyilvánosságra.
A vasárnapi szavazáson valamivel több mint 3,8 millió horvát állampolgár adhatta le voksát, köztük 185 ezren külföldön. A kormány mandátuma négy évre szól.
Kapcsolódó anyagok:
Erős mandátumra lesz szüksége a magyaroknak a horvát parlamentben
MTI, Hír TV
