2020. július 5.,
vasárnap, Emese, Sarolta napja

Ellentmondanak egymásnak George Floyd boncolási eredményei

MTI

2020. június 2., kedd 06:49

Ellentmondanak egymásnak a rendőri beavatkozás közben május 25-én este Minneapolisban meghalt George Floyd boncolási jegyzőkönyvei: a családja kérésére elvégzett második halottkémi vizsgálat szerint a 46 éves férfi halálát a nyakára és a hátára nehezedő nyomás okozta fulladás idézte elő. New Yorkban kijárási tilalmat rendeltek el, az amerikai elnök pedig rendet ígért.

A rendőrség által korábban kiadott, első dokumentum szerint ugyanakkor nem találtak "fizikai bizonyítékot, amely alátámasztaná a trauma miatti fulladást vagy fojtogatást", és Floyd halálához "hozzájárulhatott egészségi állapota, beleértve koszorúér-betegségét és magas vérnyomását".

A második halottkémi eredményt hétfőn délután ismertette Ben Crump, a család ügyvédje. Eszerint semmi jele annak, hogy Floyd szívbeteg lett volna, a nyaki nyomáson kívül a hátára nehezedő - szintén térdtől származó nyomás - is hozzájárult halálához, ezek miatt nem kapott levegőt. A vizsgálatot elvégző két orvos gyilkosságnak minősítette a történteket, szerintük Floyd nagy valószínűséggel már halott volt, amikor a mentőautóba emelték.

A halál körülményeinek kiderítésében fontos szerepe lehet egy videónak, amelyet egy járókelő készített. A felvételen az egyik rendőr csaknem 9 percig térdel Floyd nyakán, kettő másik pedig a hátán.

A Floyd ellen fellépő négy rendőrt másnap elbocsátották a rendőrségtől, a férfi nyakára térdelő Derek Chauvint pedig két napra rá letartóztatták, és emberölés bűnrészességének gyanúja miatt vádat emeltek ellene. A vádat immár elsőfokú gyilkossági gyanúra súlyosbították. A Floyd-család ügyvédjei bejelentették: George Floyd temetése június 9-én lesz a texasi Houstonban.

A férfi fivére békítő beszéddel próbálta hétfőn csitítani a tüntetőket.

"Az erőszak egyáltalán nem fogja visszahozni a testvéremet" - mondta Terrence Floyd beszédében és virágot helyezett el azon a helyen, ahol a bátyja meghalt. "Hagyjuk ezt abba, kérem legyünk békések!" - kérte, miközben a körülötte álló tömeg halott testvére nevét skandálta. Terrence Floyd hangsúlyozta, hogy a rendőri brutalitás túlságosan is gyakran vezetett erőszakos protestálásokhoz, csakhogy ezek soha nem eredményeztek politikai változást.

A kijárási tilalom ellenére folytatódnak az erőszakos megmozdulások New Yorkban

 A kijárási tilalom ellenére folytatódtak keddre virradóan New York városban az erőszakos tüntetések és fosztogatások, amelyeket az váltott ki, hogy egy héttel ezelőtt Minneapolisban rendőri erőszak áldozata lett egy afroamerikai férfi, George Floyd. 

Manhattan belvárosában ismét üzleteket törtek fel és fosztottak ki, köztük olyan neves márkák luxusboltjait, mint a Michael Kors vagy a Nike.

Az amerikai televíziók tudósításai szerint fiatalok csoportjai köröztek Manhattan szívében, és a rendőrök akkor kapták el őket, amikor éppen egy elektronikus cikkeket forgalmazó áruházba törtek be.

A rendőrség csupán annyit közölt, hogy "több száz embert" tartóztattak le. A folyamatos vandalizmus ellenére Bill de Blasio polgármester úgy nyilatkozott, hogy "a város alapjában véve nyugodt és békés".

Miközben Minneapolisban, ahol George Floyd a rendőri fellépés áldozata lett, alábbhagyott a tüntetések heve, más nagyvárosokban, köztük a New York államban fekvő Buffalóban vagy a kaliforniai Los Angelesben változatlan hevességgel folytatódtak az erőszakos megmozdulások. Buffalóban rendőröknek hajtott egy gépkocsi, a vezetőjét és utasát letartóztatták. Los Angelesben továbbra is üzleteket törtek fel és raboltak ki, valamint autókat gyújtottak fel.

Több déli városban, így például az alabamai Birminghamben konföderációs emlékműveket támadtak meg a tüntetők. A konföderáció az amerikai polgárháború idején (1861-1865) a déli, rabszolgatartó államok szövetsége volt, amely az északi, unionista seregekkel állt szemben.

William Barr igazságügyi miniszter hétfőn este elrendelte a szövetségi büntetés-végrehajtási intézetek igazgatóságának, hogy börtönlázadás elhárítására felkészült, speciális egységeket rendeljen Miamiba és Washingtonba. A tárca szóvivője bejelentette, hogy minden rendelkezésre álló rendfenntartó erőt mozgósítottak, biztosítandó a rendet a szövetségi fővárosban. Washingtonban meghosszabbították a kijárási tilalmat.

Donald Trump rendet ígér, ha szükséges "katonásat"

Donald Trump amerikai elnök rendet ígért, ha szükséges, a hadsereg segítségével is, a Fehér Ház Rózsakertjében mondott rövid nyilatkozatában hétfőn. 

Hangsúlyozta, hogy elsődleges feladata az ország megvédése, hiszen erre esküdött fel. Mint fogalmazott: "a rend és a törvényesség elnöke", és ha a helyi tisztségviselők nem tudják megfékezni az erőszakos demonstrációkat, akkor ő fog cselekedni. Ennek érdekében minden rendelkezésre álló szövetségi erőforrást, - az ő megfogalmazásában: "civil és katonai" forrást - mozgósít, és ha szükséges, a szövetségi fővárosban és más nagyvárosokban egyaránt beveti a katonaságot.

Közölte: utasította a tagállamok kormányzóit és polgármestereit, hogy biztosítsák "a rendfenntartó erők elsöprő jelenlétét" mindaddig, amíg le nem csendesítik a tüntetéseket. "Ha egy város vagy egy tagállam visszautasítja a szükséges lépéseket a lakói élete és tulajdona védelme érdekében, akkor én fogom felvonultatni az Egyesült Államok katonaságát, és gyorsan megoldom a problémáikat" - fogalmazott.

Donald Trump az elszabadult erőszakot "belföldi terrorcselekményeknek" minősítette, és ismételten a szélsőbaloldali és magukat antifasisztáknak nevező csoportokat tette felelőssé a káoszért. "A lázongás legnagyobb áldozatai a szegényebb sorsú közösségeinkben élő békeszerető állampolgárok, és én, mint az elnökük, harcolni fogok a biztonságukért. Harcolni fogok, hogy megvédjelek benneteket, én, a ti rendet és törvényességet biztosító elnökötök és a békés protestálók szövetségese" - mondta Trump.

Végül - hivatali felhatalmazására utalva - idézte azt az 1807-es, úgynevezett Lázadási Törvényt, amely lehetővé teszi az amerikai elnököknek, hogy megkerüljék a szövetségi törvényt, amely tiltja a hadsereg bevetését belföldi rendfenntartásra.

"Ezek után megyek, hogy lerójam tiszteletemet egy nagyon, nagyon különleges helyen"

- mondta az amerikai elnök, majd ellátogatott a Fehér Ház mellett lévő Szent János templomhoz, amelyet keddre virradóra szintén felgyújtottak, de szerencsére a lángokat hamar eloltották, így nem keletkeztek nagyobb károk az épületben.

A rövid vizit idején az elnököt és kíséretét rendkívüli biztosítással védték, a Fehér Ház tetőzetén titkosszolgák és mesterlövészek vigyázták a rendet.     Trump rózsakerti nyilatkozata és templomi látogatása idején egyébként a Fehér Ház előtt tüntetők zajongtak. Az elnök a templomnál magasra emelt Bibliával állt meg.

Joe Biden, az Obama-kormány volt alelnöke, a demokraták várható elnökjelöltje a novemberi választásokon a Twitteren reagált Trump nyilatkozatára. "Az amerikai hadsereget használja fel az amerikaiak ellen. Könnygázt és gumilövedékeket vetet be a békés tüntetők ellen. Egy fotó kedvéért" - írta a 77 éves demokrata párti politikus.

 

MTI