2019. október 17.,
csütörtök, Hedvig napja

Elie Wiesel Intézet: Nem legionárius szimbólum az úzvölgyi temető kelta keresztje

Hír TV

2019. július 19., péntek 16:28

A romániai Elie Wiesel intézet álláspontja szerint nem minősül román legionárius (fasiszta) szimbólumnak az a kelta kereszt alakú emlékmű, amelyet a Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) polgármesteri hivatala állíttatott az úzvölgyi katonatemetőbe.

A Romániai Holokausztkutató Elie Wiesel Intézet a Transparentnews.ro portál megkeresésére közölte álláspontját az úzvölgyi emlékművel kapcsolatban, azt követően, hogy Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke július elején sérelmezte az emlékmű formáját, és kilátásba helyezte, hogy az Elie Wiesel Intézethez fordul ez ügyben.

Az intézet szerint a körbe illesztett kereszt egész Európában elterjedt szimbólum. Elsősorban az írországi és skóciai síremlékeken jelenik meg, Romániában pedig a máramarosi síremlékeken és faragott kapukon használják gyakran.

Az intézet elismerte, hogy a két világháború között a szimbólumot Európában és Amerikában is a szélsőségesen jobboldali szervezetek használták, és az ma is az egyik legismertebb vizuális eleme például a fehérek felsőbbrendűségét hirdető mozgalmaknak. Azt is hozzátette, hogy kelet-európai újfasiszta szervezetek is használják a jelkép stilizált változatát, amilyen például a romániai Új Jobboldal szervezet.

Az Elie Wiesel intézet hozzátette azonban, hogy "az úzvölgyi emlékmű, mely keresztény sírkertben található, nem esik a fasiszta, legionárius, rasszista vagy xenofób tetteket, jelképeket és szervezeteket, valamint a háborús bűnökért és tömeggyilkosságokért felelős személyek kultuszát tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelet hatálya alá" - idézte a portál az intézet álláspontját.

Kelemen Hunor azt követően sérelmezte a román legionáriusok és mai követőik által is használt szimbólumot, hogy a román kulturális tárca utólagosan jóváhagyta az úzvölgyi román emlékmű művészi koncepcióját. A tárca korábban közölte, hogy Darmanesti polgármesteri hivatal törvénytelenül állította ki önmaga számára az építési engedélyt a román emlékműhöz és parcellához, mert nem kérte a minisztérium előzetes hozzájárulását.

Az úzvölgyi katonatemető ügye azt követően került a figyelem középpontjába, hogy Darmanesti (Dormánfalva) polgármesteri hivatala ez év tavaszán részben magyar katonák sírjain román parcellát hozott létre és egy kelta keresztes emlékművet valamint ötven betonkeresztet állíttatott ismeretlen román katonáknak. J

Június közepén a Hősök Emléke Országos Hivatal (ONCE) is elismerte, hogy nem az úzvölgyi temetőben nyugszik az a 149 román katona, akiknek a román parcellát létrehozták, és álláspontja szerint csak 11 román katona van eltemetve a temetőben. A korábban magyar sírkertnek tekintett temetőt mindeddig Csíkszentmárton község gondozta. Az elnéptelenedett Úzvölgye település területét, melyen a temető is fekszik, mind Csíkszentmárton, mind Darmanesti a magáénak tekinti.

A román parcella létrehozása feszültségeket keltett a román-magyar viszonyban. Június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

MTI