Elhúzódhat az uniós költségvetési csúcstalálkozó. A német kancellár szerint az is elképzelhető, hogy a két nap alatt nem születik megállapodás. Herman van Rompuy egyenként tárgyalt az uniós tagállamok vezetőivel az európai állam- és kormányfők rendkívüli csúcstalálkozója előtt. Ennek fő témája a 2014–2020 időszakra vonatkozó uniós költségvetés. A jelenlegi tervezet alapján Magyarország a korábbiaknál 30 százalékkal kevesebb forráshoz jutna a felzárkóztatási alapból. A magyar kormány ezért az összegek átcsoportosítását szeretné elérni.
A csúcstalálkozót megelőzően egyenként tárgyalt a 27 tagállam képviselőjével az Európai Tanács elnöke. Herman van Rompuy valószínűleg arról egyeztetett az állam és kormányfőkkel, hogy ki akar közülük vétóval élni. Az eredetileg kétnaposra tervezett költségvetési csúcson ugyanis kemény viták várhatók a következő 7 év, vagyis a 2014 és 2020 közötti időszak uniós pénzeiről. Az Európai Tanács elnökének javaslata szerint a korábbiakhoz képest 80 milliárd euróval kevesebbet osztanának szét a tagországok között.
A nettó befizető országok, vagyis azok, amelyek többet tesznek be az uniós kasszába, mint amit visszakapnak, támogatják a kiadások csökkentését. Ilyen például Németország, és Nagy-Britannia. A brit kormányfő nyilatkozatában leszögezte, helytelen lenne növelni a kiadásokat. A német kancellár szerint pedig egyáltalán nem biztos, hogy a csúcstalálkozón döntés születik a költségvetésről. „Tárgyalni és egyeztetni fogunk a 2014 és 2020 közötti költségvetés kereteiről. Terveznünk kell a jövőre. Ezért fontos, hogy megoldást találjunk. Hogy ez ezen a két napon, csütörtökön és pénteken bekövetkezik-e, nem tudom. Németország szeretné elérni a célt, de lehet, hogy még egy fokozat szükséges lesz” – nyilatkozta a német kancellár.
Angela Merkel négyszemközt tárgyalt a francia elnökkel is. Francois Hollande szeretné megvédeni a közös agrárpolitikát, mert ennek legnagyobb haszonélvezője eddig Franciaország volt. A kohéziós támogatások csökkentésének legnagyobb vesztese viszont Magyarország lehet, a jelenlegi elképzelés szerint 30 százalékkal kevesebb felzárkóztatási pénz jutna 2014-től hazánknak. A magyar kormány ezért az összegek átcsoportosítását szeretné elérni.
