Az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke úgy fogalmazott: a magyar kormánynak nem lett volna szabad megbíznia az azeri kormány ígéretében. Hozzátette: az Európai Parlament jövő heti szavazásától azt várja, hogy világos üzenetet küld Azerbajdzsánnak, amely szerint elfogadhatatlan, ha egy államfő kegyelmet ad egy ilyen gyilkosnak, és hazájában hősként ünneplik.
– Itt valaki egy brutális gyilkosságot követett el, amiért elítélték. Ezután átadták a hazájának azzal a feltétellel, hogy ott folytatja börtönbüntetését – ez egy megszokott eljárás az államok között. Úgy látom, hogy Azerbajdzsán nem tartotta be a kötelezettségét, amelyre Magyarországnak ígéretet tett – jelentette ki a Hír Televíziónak Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke.
Hazánk nem felelős
Magyarország nem felelős az azeri katonatiszt által elkövetett bűncselekményért, örmény katonatársának meggyilkolásáért – ezt már Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár mondta Jerevánban csütörtökön. Rasmussen ugyanakkor „mélységes aggodalmának” adott hangot a magyar hatóságok által Bakunak kiadott azeri katonatiszt, Ramil Sahib Safarov kegyelemben részesítése miatt. A főtitkár szerint ez a lépés „csorbítja a bizalmat”.
A NATO-főtitkár pénteken Bakuban elítélte, hogy elnöki kegyelemmel szabadlábra került Safarov. „A 2004-es tett bűncselekmény, amelyet nem szabad dicsőíteni; ha megtörténik, az rombolja a bizalmat, és nem járul hozzá a békefolyamathoz” – mondta bakui látogatásán az Ilham Aliyev azerbajdzsán államfővel folytatott megbeszélés után Rasmussen.
Az átadás és a szabadulás nagy felháborodást váltott ki Örményországban, melynek megoldatlan konfliktusa van Karabah miatt Azerbajdzsánnal. Ezzel kapcsolatban a NATO főtitkára figyelmeztetett arra, hogy a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, Örményország által elfoglalt terület miatti vitának „nincs katonai megoldása. Előrelépni csak párbeszéd, kompromisszumok és együttműködés útján lehet”.
Az azeri elnök békés megoldást akar
Az azerbajdzsáni elnök az Anders Fogh Rasmussennel folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy a Ramil Safarovnak adott kegyelem összhangban van az azerbajdzsáni alkotmánnyal. „Ramil Safarov kiadatása európai konvenciónak megfelelően történt, kegyelemben részesítése pedig megfelel Azerbajdzsán alkotmányának. Politikai értelemben minden világos. Azok, akik arról beszélnek, hogy Azerbajdzsán európai konvenciót szegett meg, vagy nem látják a valóságot, vagy félre akarják vezetni a közvéleményt” – fogalmazott.
Ilham Aliyev figyelmeztette Örményországot, hogy ne használja fel az ügyet a Karabahhal kapcsolatos tárgyalások hátráltatására, s kijelentette: országa a konfliktus békés rendezését akarja.
| Ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; „a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk, ez nem magyar érdek” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök Ramil Safarov kiadatásával, majd szabadon engedésével kapcsolatban a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában pénteken. |
A kiadatás
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.
