Rizst töltenek műanyag palackokba, majd egészségügyi maszkokat és gyógyszereket csomagolnak hozzá az egyik jótékonysági szervezet önkéntesei.
A segélyszállítmány az áramlatokat kihasználva a tengeren jut majd el a gazdag és demokratikus Dél-Koreából a szegénységben és diktatúrában élő Észak-Koreába.
Míg a segélyszervezetek rendszeresen dél-koreai filmeket és diktatúra ellenes röpiratokat juttatnak el léggömbökkel északra, addig déli szomszédaik főleg élelmiszerrel próbálnak segíteni a nélkülöző északiaknak.
Az utóbbi hetekben több önkéntes csoport is leállította a tevékenységét, mert a déli kormány bírósági eljárással fenyegette meg őket, amiért tovább rontanak a két Korea között egyre ellenségesebb viszonyon.
Az elmúlt hónapokban Észak-Korea szinte minden együttműködést megszakított déli szomszédjával, kedden pedig felrobbantotta az északi területen, Keszong városában lévő Korea-közi összekötő irodát. Az épület 2018 óta szolgálta a párbeszédet és az együttműködést.
A robbantást megelőzően Phenjan ellenségnek kiáltotta ki Szöult a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.
Az északi katonai fenyegetés miatt is egyre romló kapcsolatok ellensúlyozására Dél-Koreában fokozott készültségbe helyezték a hadsereget.
Szakértők szerint Észak-Korea szándékosan ront a helyzeten. Az a célja, hogy tárgyalóasztalhoz kényszerítse Donald Trump amerikai elnököt és elérje az Egyesült Államok által 2017-ben bevezetett korlátozó intézkedések feloldását.
Washingtonban azért döntöttek a szankciókról, mert Észak-Korea nemzetközi súlyának növelése érdekében nukleáris fegyver-kísérleteket folytat.
A büntetőintézkedések következtében Észak-Korea súlyos gazdasági válságba került az utóbbi három évben, töredékére csökkent az amúgy sem jelentős külkereskedelme. A katasztrofális állapotokon pedig valószínűleg tovább rontott a koronavírus-járvány.
Észak-Korea vezetése minderről mélyen hallgat, az országból csak nagyon kevés információ jut ki külföldre.
A dél-koreai elnök elfogadta az országegyesítési miniszter lemondását
Mun Dzse In dél-koreai elnök pénteken elfogadta az országegyesítési miniszter lemondását, amelyet a két Korea közötti feszültség fokozódása miatt nyújtott be - írta a Yonhap dél-koreai hírügynökség egy elnöki szóvivőre hivatkozva.
Kim Jon Csul országegyesítési miniszter szerdán tájékoztatta az elnöki hivatalt távozási szándékáról. Kim azt mondta: sajnálja, hogy nem tudott megfelelni a vele szemben támasztott elvárásoknak, és nem sikerült előmozdítania a békét és a prosperitást a Koreai-félszigeten. Mun, a tárcavezető érveinek meghallgatása után, hivatalosan is elfogadta lemondását. A továbbiakban Kim helyettese, Szuh Ho irányítja a hivatalt, ügyvivő miniszterként.
Kimet 2019 áprilisában nevezték ki az országegyesítési minisztérium élére, amely a Korea-közi kapcsolatokért felel.
Az elmúlt hónapokban a phenjani rezsim szinte minden együttműködést megszakított Szöullal, kedden pedig felrobbantotta a keszongi Korea-közi összekötő iroda épületét, amelyet 2018-ban létesítettek a párbeszéd és az együttműködés elősegítésére. Ezt követően az észak-koreai hadsereg közölte: bevonul Keszong határvárosba és a Gyémánt-hegység környékére, ahol Szöul és Phenjan közös ipari és idegenforgalmi beruházásokat és fejlesztéseket valósított meg. Emellett ismét katonai ellenőrzőpontokat állítanak fel a két országot elválasztó demilitarizált övezetben, és újrakezdik a rendszeres hadgyakorlatokat a határ közelében.
A múlt héten Észak-Korea ellenségnek kiáltotta ki Dél-Koreát, és fogadkozott, hogy mindenfajta kommunikációs csatornát felszámol a dél-koreai aktivisták röpiratos kampánya miatt.
A szöuli védelmi minisztérium figyelmeztetett: Phenjan drágán megfizet, ha katonai választ ad a válságra. Az Egyesült Államok önmérsékletre intette a feleket.
Hír TV
