Az újság internetes felületén hétfőre virradóra megjelent interjúban Zannier felhívja a figyelmet arra, hogy az általa vezetett főbiztosság foglalkozik kisebbségi oktatási és a nyelvhasználati kérdésekkel egyaránt. Ma a problémák egyikét jelenti az Európa Tanács ajánlásainak elfogadása. Példaként hozta fel azt, hogy az ukrán nyelvtörvény különválasztja az Európai Unió nyelveit a többi nyelvtől, ami arról árulkodik, hogy Kijev nem egyforma politikát folytat különféle kisebbségek irányában, beemelve ezzel a diszkrimináció elemeit.
Zannier azt mondja, hogy a főbiztosság az ukrán nyelvtörvény elfogadása előtt konzultációkat folytatott az ukrán parlamenti bizottságokkal, és most is foglalkozik egyes "torzítások" kijavításával az elfogadott törvényben. A főbiztos hangsúlyozza, hogy Kijevnek jogában áll államnyelvként beszélnie az ukrán nyelvről, de három dolog is aggodalomra ad okot az új nyelvtörvényben. Egyrészt egy szóval sem tér ki a kisebbségi nyelvek védelmére. Másrészt az államnyelv használatával kapcsolatos minden kérdést meglehetősen keményen, büntetéssel oldana meg, és nem ösztönzőleg, bátorítással, ahogyan azt az EBESZ szeretné. Emellett a törvény úgy lett elfogadva, hogy egyáltalán nem konzultáltak róla a kisebbségek képviselőivel. A főbiztos célszerűnek tart egy rendszeres együttműködési mechanizmus kialakítását, amely révén lehetővé válna a kisebbségek aggodalmainak figyelembe vétele.
Az orosz lap elsősorban az orosz nyelv helyzetével kapcsolatosa problémákról kérdezte Lanniert, megjegyezve, hogy ez az egyik alapvető nézetkülönbség Moszkva és Kijev között. A főbiztos közli, hogy hamarosan Ukrajnába látogat, ahol - mint mondja - minden megváltozott, más a politikai légkör, a kormány és az elnök is. Megjegyzi, hogy a korábbi kijevi vezetéssel meglehetősen "nyílt munka folyt", de "nem volt egyszerű". Reményét fejezi ki, hogy az új vezetéssel kevésébe lesz bonyolult az együttműködés.
A lap azt firtatja Zanniertől, hogyan lehet elkerülni a kisebbségi kérdés átpolitizálását. "Ha ma rápillantanak Európa politikai térképére, akkor azt látják, hogy egyes országok hangsúlyt fektetnek a nacionalista és populista megközelítésre és a nemzeti identitás megerősítésére a kisebbségek kárára. Érdemes hozzátenni ehhez a geopolitikai aspektust és a konfrontáció növekvő hőfokát is. E két tényező esetén a kisebbségek oltalmazóként kezdenek tekinteni más államokra, ahol az etnikumuk többségben van. Ez bonyolítja integrációjukat abban az országban, ahol élnek, és önelszigeteltségükhöz vezet" - mondta az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa.
A kisebbségek által sokat bírált ukrán nyelvtörvény július közepén lépett hatályba. A parlament sietve, még az új államfő, Volodimir Zelenszkij hivatalba lépése előtt, április 25-én fogadta el, Petro Porosenko volt államfő államfő pedig május 15-én alá is írta a jogszabályt (Zelenszkij öt napra rá tette le a hivatali esküt).
A jogszabály ellen hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek is, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. A törvény ugyanis a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát. Ezen felül az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért még jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez.
Zelenszkij még áprilisban, a törvény parlament általi megszavazásakor ígéretet tett arra, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a nyelvtörvényt abból a szempontból, hogy tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.
MTI
