Prof. Dr. Haller József, a Drogkutató Intézet igazgatójának a közelmúltban jelent meg a félszintetikus kábítószerekről szóló tanulmánya (1). A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője publikációjában kifejti és részletesen el is magyarázza ezen anyagok előállítási technikáját, a fogyasztási szokásokat és az emberi egészségre gyakorolt rendkívül káros hatásokat.
Szomorú tény, hogy északi szomszédunknál állami szinten – a figyelmeztetésekre teljesen fittyet hányva – lehet szabadon kereskedni a félszintetikus drogokkal. A marihuána esetében a fő hatóanyag a THC, vagyis a tetrahidrokannabinol, ami a szer fő pszichoaktív hatóanyaga. A félszintetikus kábítószerek esetében a fő hatóanyag pedig a HHC, azaz a hexahidrokannabinol, ami a THC-hoz hasonló hatást fejt ki.
Szlovákiában azon túl, hogy a fogyasztók a „hagyományos” forrásokon keresztül – feketepiac, kábítószerdílerek, internetes felületek – beszerezhetik a drogokat, az elmúlt időszakban már közterületeken, áruházakban, vagy éppen bevásárlóközpontok előterében kihelyezett kábítószerautomatákból is vásárolhatnak félszintetikus anyagokat. Mivel az automatákat mindenki által könnyen elérhető helyekre rakták ki, a drogokat már egy kisgyermek is megvásárolhatja.
A szomszédos országban körülbelül 15 euróért bárki vehet szárított HHC-rügyeket, a HHC-P nevű anyagot tartalmazó jointot pedig mindössze 9 euróért lehet beszerezni. A HHC-P egy olyan speciális kannabiszpárlat, ami nem található meg a kenderben, azt csak kémiai úton lehet előállítani. A szlovákiai drogautomatákból CBD (kannabidiol) tartalmú kábítószereket szintén lehet vásárolni – a CBD nem pszichoaktív kannabinoid molekula, amely a kendernövény virágjában és a kendernövényben található meg. Ezekben az automatákban CBD-ből készült olajokat, e-cigarettához szükséges patronokat, jointokat és vape-eket is árusítanak.
Mivel Szlovákiában sem a HHC, sem a HHC-P nem szerepel a hivatalos állami pszichotróp és a kábítószerek listáján, nem tartoznak az ellenőrzött pszichoaktív anyagok közé. Vagyis, ha valaki forgalmaz, árusít vagy használ északi szomszédunknál ilyen tartalmú kábítószereket, nem követ el bűncselekmény.
Emlékeztetőül közöljük (2) a kábítószerek Magyarországon jelenleg hatályos jegyzékét, amelyet a Belügyminisztérium 78/2022. (XII. 28.) rendeletben adott ki.
Feltehetjük a kérdést, hogy ha a HHC-nek ugyanolyan káros hatása van a szervezetre, mint egy illegális szernek, a szlovák állam miért nem vette még fel az illegális szerek listájára, a fogyasztása, előállítása, használata és forgalmazása miért nem tiltott, illetve miért nem számít még mindig bűncselekménynek…?
Azért, mert Szlovákiában többek között jogi kiskapuk, szabályozási pontatlanságok, valamint értelmezési különbségek is a feketekereskedelem malmára hajtják a vizet. A drogkereskedők rájöttek arra, hogy ha a különféle szerek csomagolására ráírják, hogy emberi fogyasztásra nem alkalmas, illetve az útmutatón feltüntetik, hogy gyűjtők és kutatók számára kínálják a HHC-tartalmú anyagokat, akkor a kereskedelem, az árusítás és a forgalmazás legálissá válik. Hasonlóan problematikus, hogy a szlovák büntetőtörvénykönyvben már szerepel a tiltott szerek listáján egy másik HHC-tartalmú képlet, ami hasonló, de kémiailag nem azonos összetételű kábítószer.
A kereskedelmet és a forgalmazást tekintve hangsúlyozni kell, hogy sok olyan gyártó és szállító cég, illetve webshop és internetes piaci felület van, amelyet Szlovákia helyett Csehországban jelentettek be, ahol a jogi szabályozás jóval enyhébb.
A Németországban tervezett marihuána-legalizáció mellett (3) újabb veszélyt jelenthet Magyarországra nézve, hogy Szlovákiában a rossz szabályozás miatt a drogautomatákból félszintetikus kábítószereket lehet vásárolni. Reméljük, hogy északi szomszédunk állami vezetése mihamarabb realizálja a problémát, és szigorít a jogszabályokon.
Források:
https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0379073823002281
https://njt.hu/jogszabaly/2022-78-20-0A
https://drogkutato.hu/cikkek/magyarorszagra-is-veszelyes-lehet-a-nemetorszagi-marihuana-legalizacio/
A publikációt Ozsváth Kálmán, a Drogkutató Intézet drogpolitikai igazgatója írta.
Borítókép: Shutterstock
