Trump keménysége Kanadával első pillantásra nehezen érthető, mert viszonylag kicsi az Egyesült Államok külkereskedelmi deficitje az országgal folytatott forgalomban, ami általában dühíteni szokta az amerikai elnököt. A hiány mindössze 67,8 milliárd dollár volt 2023-ban, várhatóan 45 milliárd tavaly. (Egy amerikai dollár 390,3 forint.)
Ez eltörpül a Kínával szemben meglévő 270,4 milliárd dolláros hiány mellett, Trump mégis a vártnál óvatosabb Pekinggel, valószínűleg nagy üzletnek akar megágyazni a vámfenyegetéssel. Kanada Donald Trump első számú célpontja Kanada az Egyesült Államok egyik legközelebbi szövetségese és hagyományos kereskedelmi partnere, mégis talán a legrosszabb helyzetben van Trump célpontjai közül.
„Elég biztosak vagyunk abban, hogy Mexikó el fogja kerülni Donald Trump elnök vámjait. Nem vagyunk ilyen optimisták Kanada sorsát illetően” – idézte a Yahoo Finance a Signum Global minapi jegyzetét. Henrietta Treyz, az amerikai Veda Partners befektetési tanácsadó gazdaságpolitikai kutatásokért felelős igazgatója szerint Trump a NAFTA-t felváltó amerikai–kanadai–mexikói szabadkereskedelmi egyezmény (USMCA) 2026-ban esedékes felülvizsgálata miatt ilyen kemény az északi szomszéddal.
A tárgyalások ugyanis szerinte a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatokban központi szerepet játszó áruk – különösen a fűrészáru és a tejtermékek – körül fognak zajlani, és akár korábban is kezdődhetnek az eredetileg tervezettnél. Trump azonban tagadja, hogy lenne összefüggés a két dolog között.
A számok nem támasztják alá Trump állításait
Az amerikai elnök haragját a saját állítása szerint a kábítószerek és illegális migránsok Egyesült Államokra „eresztésével” vívta ki Mexikó mellett Kanada, is de a statisztikák alapján igen korlátozott az északi szomszéd szerepe mindkét kérdésben. Az amerikai határőrség adatai szerint a 2024-es pénzügyi évben 32 700 embert kaptak el az északi határon – és 1,5 milliót a délin. A fentanilt is a mexikói kartellek gyártják és csempészik az Egyesült Államokba, a Kábítószer-ellenes Hivatal (DEA) tavalyi 57 oldalas jelentésében említést sem tett Kanadáról. Az AP tudósítása szerint az egész pénzügyi évben mindössze 19,5 kiló fentanilt foglaltak le az amerikai hatóságok az északi határon – és több mint 9570 kilót a délin.
A politika már nem játszik sokáig szerepet
Elemzők szerint Trump Kanada elleni antipátiájában nagy szerepet játszik, hogy nem jött ki az ország liberális kormányfőjével, a kilenc év után hamarosan távozó Justin Trudeau-val, és a vámfenyegetéseivel befolyásolhatja az ottani választások eredményét is. Várhatóan fiskálisan konzervatív kormány kerül majd hatalomra a világ kilencedik legnagyobb gazdaságában Pierre Poilievre vezetésével, aki könnyebben megtalálhatja a hangot Trumppal, mivel sok kérdésben hasonló az álláspontjuk. A hatékonyság növelése érdekében Poilievre is szorgalmazza az állami vállalatok eladását és a deregulációt, olyan, piaci alapú megoldásokat keres az éghajlatváltozásra, amelyek nem járnak új adókkal, ugyanakkor támogatják Kanada szénhidrogén-gazdaságát.
Erős lenne a vámháború gazdasági hatása
Az biztos, hogy jelentős gazdasági hatása lenne a vámok bevezetésének, amelyekre Kanada a fogadkozások szerint azonos értékű intézkedésekkel válaszol majd, ami mindkét országnak fájni fog. Kanada ugyan jobban függ az Egyesült Államoktól, mert oda irányul az exportjának mintegy 75 százaléka, míg az amerikai kivitelnek csupán a 17 százaléka megy északra; ez is azt jelenti azonban, hogy
Kanada az ország második legnagyobb kereskedelmi partnere Mexikó után.
Az amerikai olajimportnak azonban a 60 százaléka származik Kanadából, az értéke tavaly becslések szerint elérte a 170 milliárd dollárt. Kanada ráadásul Kazahsztán után a világ második legnagyobb uránkitermelője, és több olyan kritikus fontosságú ásványkincs forrása, amelyekre az Egyesült Államoknak szüksége van. A két ország autóipara pedig szinte kibogozhatatlanul összefonódott, az alkatrészek többször is átlépik a határt a gyártás folyamán.
Forrás: Világgazdaság
Fotó: AFP
