Az amerikai látogatásra készülő Jun a Reuters hírügynökségnek ebből az alkalomból adott interjújában jelezte: kormánya mérlegeli annak lehetőségeit, miként tudná segíteni Kijevet a védekezésben és az újjáépítésben.
Hozzátette: országa is jelentős nemzetközi segítséget kapott az 1950-53-as koreai háború alatt. "Ha olyasmire kerül sor, amit a nemzetközi közösség nem nézhet el, például egy nagyszabású támadásra a civilek ellen, mészárlásra vagy a háborús törvények súlyos megsértésére, nem maradhatunk kizárólag a humanitárius vagy pénzügyi támogatásnál" - hangsúlyozta Jun. A dél-koreai államfő a jövő héten Washingtonba látogat, ahol találkozik Joe Biden amerikai elnökkel a két ország szövetségének hetvenedik évfordulója alkalmából.
Jun Szok Jol elmondta: egyik célja, hogy "kézzelfogható eredményekkel" térjen haza az Észak-Korea jelentette fenyegetés ügyében. Phenjan az elmúlt időszakban fokozott fegyverkezésbe kezdett, és a múlt héten elindította első olyan interkontinentális ballisztikus rakétáját, amely szilárd hajtóanyaggal működik. "Ha Dél- és Észak-Korea között atomháború tör ki, az valószínűleg nem csak a két fél problémája lesz, de egész Északkelet-Ázsia hamuvá fog válni" - magyarázta Jun.
"Ezt meg kell akadályozni" - tette hozzá. A dél-koreai elnök óvatos bírálatot fogalmazott meg Kínával szemben Tajvan ügyében. Szerinte a feszültség azért nőtt a térségben, mert erővel próbálják megváltoztatni a status quót. "A nemzetközi közösséggel együtt határozottan ellenzünk egy efféle változást" - húzta alá Jun. "Tajvan ügye nem kizárólag Kínára és Tajvanra tartozik, hanem - Észak-Koreához hasonlóan - globális kérdés" - mutatott rá.
MTI
