A megismételt eljárásban az iszlamista Murszit azzal vádolják, hogy 2011-ben, az arab tavasz idején a Hamász radikális iszlamista palesztin szervezet, valamint a Hezbollah libanoni síita milícia támogatásával megszökött a börtönből. Mindez néhány nappal az akkori államfő, Mubarak bukását megelőzően történt, akinek hatalmát az arab tavasz idején kitörő egyiptomi tüntetések döntötték meg.
A 90 éves Mubarak, aki több éves börtönbüntetést követően tavaly szabadulhatott, a két óra hosszan tartó tanúvallomásában azt mondta, hogy a felkelések idején, 2011 januárjában olyan értesüléseket kapott Omár Szulejmántól, az egyiptomi hírszerzés akkori vezetőjétől, miszerint a Hamász több mint 800 harcosa hatolt be a Gázai övezetből Egyiptomba alagutakon. Ezek az emberek állítása szerint megrohamozták a börtönöket, hogy a rabokat - köztük a Hamász, a Hezbollah, valamint a Muszlim Testvériség tagjait, így Murszit is - kiszabadítsák.
A dpa német hírügynökség megjegyezte: egy másik beszámoló szerint a börtönőrök elhagyták szolgálati helyüket, és Murszi egyszerűen kisétált a büntetésvégrehajtási-intézetből.
Úgy tudni, több mint húszezren kerültek szabadlábra a kavarodásban.
A szerdai meghallgatáson Mubarak nem volt hajlandó válaszolni a bíró egyes kérdéseire arra hivatkozva, hogy erre nem kapott engedélyt az országban befolyásos hadsereg vezetésétől, sem Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnöktől, aki 2013-ban katonai puccsal eltávolította Egyiptom éléről a 2012-ben - az ország történetében először - demokratikusan megválasztott Mohamed Murszit, és átvette a helyét.
A 67 éves Murszi végig jelen volt hivatali elődje meghallgatásán, amelyet szigorú biztonsági intézkedések mellett egy rendőrségi létesítményben tartottak. Murszi megtagadta, hogy kérdéseket intézzen Mubarakhoz. Az egykori elnököt egy korábbi perben halálra ítélték, de az észak-afrikai ország fellebbviteli bírósága 2016-ban megsemmisítette ezt az ítéletet, és új eljárást rendelt el.
A következő tárgyalási napot az ügyben január 24-re tűzték ki.
