A lengyel–orosz szembenállás szimbóluma, a piros alma. A lengyelek évente 600 tonna almát fogyasztanak és ugyanennyit adnak el az oroszoknak. A nemzeti mozgalom célja most az, hogy a lengyelek kétszer annyi almát egyenek, mint eddig, így az orosz importtilalom hatástalan lenne. Ezt viszont nem lehet minden mezőgazdasági termékkel megtenni. „Szárnyashúsból például 40 százalékot exportálunk. Egyszerűen nem engedhetjük meg magunknak, hogy ezután ezt ne külföldre adjuk el. Ha nem Oroszországba, akkor máshova” – mondta egy lengyel vállalkozó.
A mezőgazdaság az európai GDP kevesebb mint 4 százalékát adja. Az európai mezőgazdasági termelés tizede került eddig az oroszokhoz, ami tizenegymilliárd eurót jelent. Ennek kell most új forrást találni. A gazdák számára a veszély inkább az, hogy a túlkínálat miatt Európában csökkennek a felvásárlási árak. „A farmerek nem tudják váltogatni, hogy milyen termékből élnek. Akikre a tilalom vonatkozik, azok kártérítést érdemelnek, hogy túléljék az évet. Arra számítunk, hogy az orosz embargó egy évnél biztos nem tart tovább” – mondta egy lengyel mezőgazdasági szervezet elnöke.
Sok európai országban az oroszbarát pártok kezdték hangoztatni, mekkora csapás az orosz tilalom. A magyar Jobbik, a görög kommunisták, az észt szociáldemokraták, de még az osztrák szabadságpártiak is Brüsszeltől követelnek kártérítést. „Azok az országok fognak kapni ebből a kártérítési alapból, akik a legerőteljesebben tudják a saját érdekeiket képviselni. Természetesen azok az országok, akik hallgatnak, lenyelik a békát, azok egy fillért nem fognak látni ebből az alapból. Azok akik élelmesek, és kiharcolják az igényeiket, azok hozzájutnak ehhez. Ez így működik egyébként minden alapnál az Európai Unióban, a szemérmesek azok általában hoppon maradnak” – vélekedett Gyöngyi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettes, a Hír TV stúdiójában.
A Jobbik azt is követeli, hogy a magyar kormány Oroszországgal is tárgyaljon a szankciók enyhítéséről. A külügyi tárca biztonságpolitikai államtitkára szerint ez még korai lenne. Mikola István erről a Hír TV Magyarország élőben című műsorában beszélt:
– Nem tart ott senki még, hogy megkerülné ezt az európai unió által megfogalmazott minden EU-s tagállam felelősségvállalását
– A görögök, a finnek, a franciák már az unióhoz fordultak...
– Mi is oda fordultunk, ott tárgyalunk. Tegnapi napon Navracsics Tibor külügyminiszter ott tárgyalt Brüsszelben.
– Kártérítés kapcsán? Kártérítést kért Navracsics Tibor?
– Ennek a gazdasági megszorító intézkedésnek a hatásait fel kell mérni. Tessék megérteni, most mindenki számol, a számolások után következik az, hogy ki-ki ebben felelősséget vállaljon, hogy a piacokat meg lehessen őrizni, hogy az Európai Unió ne szoruljon ki az orosz piacról teljesen.
Az EU Observer közben úgy tudja, Brüsszelben már tárgyalnak a kompenzációról. Az évi tizenegymilliárd dollár az európai költségvetés kevesebb mint egyszázad része, tehát az EU-nak nem okozna gondot elkülöníteni ennyit. Az orosz importtilalom egyébként nem is Európának, hanem épp az oroszoknak jelent csapást. Idén az élelmiszerárak már az embargó előtt 8 százalékkal nőttek.
Kevesebb orosz jön hozzánk
Kevesebb orosz turista érkezik Magyarországra – vélhetően az orosz–ukrán konfliktus miatt. A turisztikai államtitkár szerint a gyenge rubel is drágítja a utazásokat, de sok orosz utazási iroda csődje is nehezíti, hogy látogatók érkezzenek hazánkba. Az orosz turisták júniusban 3 százalékkal, az első félévben pedig 11,7 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek a hazai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában, ám ez kevesebb, mint amire számítottak.
