Az Európai Unió termelékenységének azonnali és határozott növelésére van szükség, és jelentős beruházásokra, kiemelten a digitalizáció és az innováció területén, ezek híján a kontinens képtelen lesz középtávon is versenyezni a globális piacokon.
Az EU két évtizede folyamatosan leszakad a globális versenytársaktól, elsősorban az Egyesült Államoktól és Kínától
– derül ki Mario Draghi, az Európai Központi Bank korábbi elnökének átfogó, uniós versenyképességet vizsgáló jelentéséből. Ennek legfőbb üzenete, hogy Brüsszel elhibázott döntései miatt olyan hátrányba került Európa, ha nem növeli gyorsan és hatékonyan a termelékenységét, akkor a politikai célok megvalósítására nincs remény.
A középtávon is komoly kihívást jelentő strukturális problémák miatt Draghi úgy látja, ha nem hoz határozott döntést a közösség, akkor hamarosan el kell búcsúznunk
- a szociális,
- a technológia terén vezető,
- klímasemleges Európa ambíciókról.
Orbán Viktor előre szólt, hogy nagy baj lesz
Mario Draghi felidézte, hogy az unió az elmúlt 20 évben folyamatosan és egyre dinamikusabban veszített versenyképességéből. Rámutatott, hogy 2000 óta az egy főre jutó jövedelem kétszer gyorsabban nőtt az Egyesült Államokban, mint az EU-ban, a GDP-ben kimutatható különbség 70 százalékáért az alig emelkedő uniós termelékenység adja.
Ez azt jelenti, hogy Amerika sokkal hatékonyabb, mint Európa és egységnyi befektetéssel sokkal többet állít elő. Ráadásul ez a leszakadás csak fokozódott az orosz-ukrán háború 2022-es kitörését követően.
Azzal, hogy az Európai Unió szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben és az olcsó orosz energiahordozókról áttért a sokkal drágább amerikai és katari cseppfolyósított földgázra gyakorlatilag megpecsételte a kontinens versenyképességét.
Kiemelten igaz ez Németországra. A német gazdaság komoly visszaesést szenvedett el, mivel részben kényszerből – az Északi-Áramlat vezetékek felrobbantása miatt – meg kellett válnia az orosz olcsó orosz energiaforrásoktól és a gyümölcsöző ipari kapcsolatoktól, amelyek lehetővé tették az olcsó termelést Európa legnagyobb gazdasága számára.
Ma egy német vállalkozás 2-3-szor többet fizet a földgázért és 4-5-ször többet az áramért, mint egy amerikai.
Ez tehát azt jelenti, hogy a gazdasági nehézségek tartósak és mindaddig hátrányt okoznak az EU-nak, amíg a közösség nem fektet be jelentős összegeket az energia előállításába, elsősorban a tiszta technológiák segítségével.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már a háború kitörését követően világossá tette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett szankciókkal Európa lábon lőtte magát.
Ráadásul Brüsszel úgy vállalt minden, az EU számára hátrányos büntetőintézkedést, hogy közben Washingtonban nem vezettek be a gazdaság lefékezéséhez és a tartós inflációhoz vezető szankciókat az oroszokkal szemben.
A teljes cikket a Mandiner.hu-n olvashatják.
