Az európaiak nehezen fogják tudni ratifikálni az Európai Unió és a dél-amerikai közös piac (Mercosur) közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amennyiben folytatódnak az amazonasi esőerdőkben kialakult tüzek – közölte a hét végén Donald Tusk, fokozva a feszültséget a nagyhatalmak között az elmúlt napokban a tűzvész nyomán kialakult vitában. „Természetesen támogatjuk az EU–Mercosur-megállapodást, de nehéz egy harmonikus ratifikációs folyamatot elképzelni az európai országokban, miközben a brazil kormány lehetővé teszi a föld tüdejének elpusztítását” – fogalmazott az Európai Tanács elnöke a világ hét legfejlettebb országai – Németország, Egyesült Államok, Japán, Olaszország, Kanada, Nagy-Britannia és Franciaország – vezetőinek találkozóján.
Emmanuel Macron francia államfő is bírálta Jair Bolsonaro brazil elnököt, akit azzal vádolt meg, hogy hazudott a környezetvédelmi elkötelezettségét illetően. Macron ezért bejelentette: Franciaország nem támogatja az EU és a Mercosur közötti szabadkereskedelmi egyezményt, amelyet húsz évig tartó tárgyalások után júniusban írtak alá a felek. A francia elnök szombati televíziós beszédében elismerte, hogy a környezetvédelmi kérdésekben az Egyesült Államokkal nézeteltérések mutatkoznak. Emmanuel Macron úgy vélte, hogy valamennyi nagyhatalomnak fel kell lépnie az óceánok és az esőerdők védelmében. „Amazónia a közös kincsünk, mindannyiunkat érint, Franciaországot jobban is, mint a többieket az asztal körül, miután [a Franciaországhoz tartozó] Guyana Amazóniában van” – hívta fel a figyelmet a francia elnök.
Fotó: MTI/EPA/Victor Moriyama
A nemzetközi nyomás hatására Brazília elnöke pénteken engedélyezte, hogy a hadsereg is közreműködjön az amazóniai esőerdőtüzek megfékezésében – írta az MTI. A katonaság egyes egységei szombattól foglalják el állomáshelyeiket az érintett területeken, hogy segítsenek a tűzoltásban, együttműködve a közbiztonsági szervekkel és a környezetvédelmi hivatalokkal – olvasható Jair Bolsonaro elnöki rendeletében.
Bolsonaro korábban az esőerdők védelmét a brazil gazdasági fejlődés – bányászat, földművelés, fakitermelés – akadályaként emlegette, amivel nemzetközi, környezetvédelmi bírálatok sorát vonta magára.