A kínai holdújév, másnéven Tavaszünnep a kínaiak számára világszerte a családi összejövetelek, ünnepi hagyományok, bevásárlás, valamint a különféle kulturális és turisztikai tevékenységek legfontosabb időszaka.
Az esemény ideje a hagyományos holdnaptárhoz igazodik, ezért minden évben más napra esik: idén január 29-én ünneplik nem csak a szárazföldi Kínában, hanem más ázsiai országokban is, például Vietnám, Szingapúr, Dél-Korea, Malajzia, Tajvan és Indonézia állampolgárai is megünneplik ezt a rendkívüli fesztivált.
A világ legnagyobb mértékű utazási hullámaként már a fesztiválidőszakot megelőzően több százmillió ember kel útra, hogy visszatérjen szülővárosába.
A közlekedési minisztérium becslése szerint idén mintegy 510 millió vonat- és 90 millió repülőútra számítanak, míg a teljes 40 napos, úgynevezett "csunjün" utazási hullám alatt rekordszámú, mintegy 9 milliárd, régiók közötti utazás várható.
Az idei fesztiválhangulatot tovább fokozza, hogy tavaly decemberben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális szervezete (UNESCO) hivatalosan is elismerte és felvette a kínai Tavaszfesztivált is az emberiség szellemi és kulturális örökségének reprezentatív listájára.
A kínai újév bár a holdnaptár szerinti első hónap első napjára esik, az ünneplés már egy héttel korábban elkezdődik az úgynevezett "kis újévvel", másnéven a "Konyhaisten" fesztiváljával, mellyel a kínai Konyhaistenre emlékeznek meg különféle szokásokkal. Az ünnepségsorozat a holnaptár szerinti első hónap tizenötödik napján ér véget a Lámpásfesztivállal.
A kínaiak által közkedvelt és szerencsésnek tartott Sárkány éve után idén a Kígyó évét ünneplik majd, mely állatövi jegyet "kis sárkánynak" is nevezik.
A hagyományos hiedelem szerint a kígyó a bölcsességet, az intuíciót és az alkalmazkodóképességet jelenti.
A kígyó levedlett bőre sokszor sárkánybőrre asszociál a kínaiak körében, akik szerint ez a szerencsét és az újjászületést szimbolizálja.
