A negyvenoldalas stratégia új irányelveket vázol fel a szövetségi kormányzat és ügynökségek számára azt illetően, hogy hogyan védjék az eddiginél hatékonyabban a saját adatbázisukat, az Egyesült Államok létfontosságú infrastruktúráit, és az amerikai állampolgárok adatait is.
John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó a stratégia bemutatásakor tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a változtatásra nagy szükség volt, de – ahogyan fogalmazott – „nemcsak azért, hogy offenzívabbak legyünk a kibertérben, hanem azért is, hogy új, elrettentő struktúrák létrehozásával megmutassunk ellenségeinknek, hogy ellenünk indított támadásaikért nagyobb árat kell majd fizetniük, mint amennyit akarnának”.
A nemzetbiztonsági tanácsadó ugyanakkor leszögezte: az Egyesült Államok nem készül kiberháborúra.
Az új kiberstratégia egy sor elsődleges fontosságú feladatot vázol fel: köztük például globális internetpolitika kidolgozásának szükségességét, vagy kiberbiztonsági szakértők kiképzését.
A stratégiát mind a belbiztonsági minisztérium, mind a külügyi tárca közleményben méltatta. Kirstjen Nielsen belbiztonsági miniszter kiemelte, hogy a kibertér védelme „közös felelősség”, a külügyi tárca közleménye pedig azt hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy a kibertámadások ne maradjanak következmények nélkül.
Az új stratégia bejelentését megelőzően a Trump-kormányzat eltörölte elődje erre vonatkozó intézkedéseit. Barack Obama ugyanis kimerítő és hosszadalmas engedélyeztetési eljáráshoz kötötte a hackertámadásokra történő válaszadást. Bolton leszögezte, hogy az Obama-adminisztráció intézkedéseinek megszüntetése késlekedés nélküli válaszadást tesz lehetővé a külföldről érkező hackertámadásokra.
Elemzők felhívták a figyelmet arra, hogy a kibervédelem erősítését szolgáló új irányelvek kiadása nem sokkal a novemberi, úgynevezett félidős választások előtt történt, amikor – amerikai hírszerzési szakemberek szerint – megszaporodhatnak a számítógépes támadások.
