A baloldali Morales a múlt hónapban tartott elnökválasztás első fordulóját követően bejelentette, hogy megszerezte az újraválasztásához szükséges abszolút többséget, nincs is szükség második fordulóra. A választás eredménye azonban vitatott, nem kizárt, hogy csalás történt, és a dél-amerikai országban halálos áldozatokat is követelő tömegtüntetések kezdődtek.
"Lemondok elnöki megbízatásomról" - jelentette be élőben sugárzott televíziós beszédében Morales. "A puccs beteljesült" - tette hozzá a mellette ülő Álvaro García Linera alelnök, aki szintén lemondott hivataláról. "Az a leghőbb vágyunk, hogy visszatérjen a társadalmi béke" - húzta alá Morales.
Nem sokkal korábban a hadsereg főparancsnoka, Williams Kaliman tábornok arra szólította fel Moralest, hogy a megbékélés és a stabilitás érdekében mondjon le az államfői posztról.
"Csatlakozunk a bolíviai nép kéréséhez, és azt javasoljuk Evo Morales elnök úrnak, hogy nyújtsa be lemondását, hogy a bolíviai nép megbékélhessen" - jelentette be hasonlóképpen Vladimir Yuri Calderón rendőr tábornok, a bolíviai rendőrség parancsnoka.
Nem sokkal korábban Luis Fernando Camacho, az ellenzék leghangosabb vezéralakja tiltakozó tömeg kíséretében vonult a kormányzati negyedhez, ahol az elnök aláírásra váró felmondó levelét adta jelképesen a kormányzat képviselőinek a Biblia egy példányával egyetemben.
Vasárnap felgyorsultak az események a hetek óta forrongó andoki országban, ahol a tiltakozásokban három ember meghalt és csaknem négyszázan megsebesültek. Morales lemondását megelőzően nem sokkal még a választások megismétlését jelentette be, miután az Amerikai Államok Szervezete súlyos szabálytalanságokról, világos manipulációról számolt be az októberi voksoláson, és az eredmény megsemmisítésére szólította fel La Pazt. Pár órával később bejelentette lemondását a kormány több minisztere és a képviselőház elnöke is.
Lemondásra szólította fel Moralest az ellenzék is. Carlos Mesa, aki októberben alulmaradt Moralesszel szemben az államfőválasztáson, kijelentette: "ha Moralesben egy gramm hazafiság maradt, akkor lemond". Camacho szerint az elnök felrúgta az alkotmányos rendet, ezért távoznia kell.
Morales 2006 óta állt Bolívia élén. Már harmadik újraválasztási kísérlete is vitatott volt, mert az alkotmány értelmében erre nem lett volna lehetősége. Ennek ellenére az ország alkotmánybírósága úgy döntött, hogy ellentétes az állampolgári jogokkal, ha bármilyen választott tisztség esetében korlátozzák az újraválaszthatóságot, és így Morales is ismét indulhatott az elnökválasztáson, majd az október 20-i első forduló után bejelentette győzelmét. Ő volt Bolívia első őslakos államfője.
Mexikó menedéket ajánl Evo Moralesnek
Mexikóváros, 2019. november 11., hétfő (MTI/AFP/Reuters) - Mexikó menedéket ajánl Evo Morales bolíviai elnöknek, aki bejelentette, hogy lemond - közölte helyi idő szerint vasárnap a mexikói külügyminiszter.
Marcelo Ebrard tudatta, hogy a La Paz-i nagyköveti rezidencián fogadtak 20 bolíviai tisztségviselőt és képviselőt.
Megengedhetetlennek nevezte, hogy Bolíviában puccsot hajtsanak végre.
"Mexikó fenntartja álláspontját, hogy tiszteletben tartja a demokráciát és az intézményeket. Puccsot nem" - írta a miniszter a Twitter mikroblogon.
A szintén baloldali Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök nem sokkal korábban a Twitteren elismerését fejezte ki Moralesnek, aki "inkább lemondott, mint hogy erőszaknak tegye ki a népét".
Latin-Amerika több baloldali vezetője puccsot emleget a bolíviai eseményekkel összefüggésben. Nicolás Maduro venezuelai elnök azt írta, kategorikusan elutasítja az "elnöktestvére", Morales ellen végrehajtott államcsínyt. Hasonló közleményt tett közzé a kommunista Kuba vezetése is, amely határozottan elítélte a "puccsot", s szolidaritásáról biztosította "Evo Morales elnöktestvért". Bruno Rodriguez kubai külügyminiszter emellett globális mozgósításra szólított fel "Evo életéért és szabadságáért". A december 10-én hivatalba lépő, megválasztott argentin elnök, Alberto Fernández szintén arról írt a Twitteren, hogy erőszakos civilek, meghátráló rendőrök és tétlen katonák asszisztálásával államcsínyt követtek el Morales ellen.
Ezzel szinte egy időben Vladimir Yuri Calderón bolíviai rendőrfőnök bejelentette, hogy az ügyészség utasítása alapján őrizetbe vették María Eugenia Choquét, a választási törvényszék vezetőjét, akit az októberi elnökválasztáson tapasztalt szabálytalanságok miatt akarnak felelősségre vonni.
MTI
