Torockó Erdély azon helyszíne, amely a magyarság számára különleges, már-már zarándokhelyi jelentőségű. Nem véletlenül készültek már a XIX. század végén csodás képeslapok róla és környékéről. Az utóbbi években viszont elmaradoztak a magyar utazók, amiért súlyos balkáni árat fizethet ez a kis magyar sziget. [...]
A pandémia lezárta a határokat, megnehezítette a torockói magyar „zarándokok” dolgát. Mindeközben a belföldi turizmusra összpontosító Románia felfedezte a mi ékkövünket. A fogalmazásért hadd ne kérjek elnézést, hiszen Torockó már az Árpád-kortól magyar településnek számít. A legendaszámba menő német származtatást maga a jeles történész, Jakó Zsigmond cáfolta meg évtizedekkel ezelőtt.
Négy éve tehát felfigyelt a románság arra, hogy létezik egy „Rimetea” nevű, igen tiszta, civilizált, szép fekvésű, jó úton megközelíthető település fent, „Alba” megyében, ahol jól el lehet tölteni egy hétvégét. A magyar utazók egyik legfelkapottabb erdélyi célpontjának azután alakultak át gyökeresen a mindennapjai, miután Torockó időközben több román turisztikai elismerést is bezsebelt, és ezt az internet népe is felkapta. […]
Hogy itt hol van a probléma? – teheti fel a laikus a kérdést. Nos ott, hogy ez az újfajta turistaáradat könnyen rossz vért szülhet Torockón a történelmi amnéziában szenvedő románság révén. Azon túl, hogy a magyar utazót a balkáni hatások elrettenthetik, a település etnikai összetétele is megváltozhat.
A teljes cikket ITT olvashatják.
