Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló frakció 106 tagja is. Az előterjesztést az oroszbarát politikusokból álló Ellenzéki Blokk frakciójának minden tagja elutasította.
A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban a törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be, így második olvasatban két hónapig tárgyalta törvényhozás.
A szavazás előtt a képviselőknek levetítettek egy filmet, amelyben írók, költők, színészek, tudósok, aktivisták és egyházi személyek - utóbbiak között Filaret, az új ukrán ortodox egyház tiszteletbeli pátriárkája, aki személyesen is jelen volt az ülésteremben - beszéltek arról, hogy milyen fontos számukra a törvény elfogadása.
Andrij Parubij házelnök megjegezte, hogy Petro Porosenko hivatalban lévő elnök ígéretet tett a törvény aláírására. A törvény elfogadását a képviselők állva tapsolva, "Dicsőség Ukrajnának, dicsőség a hősöknek!" üdvözléssel fogadták, és elénekelték a himnuszt.
A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot, a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.
A törvény hatálya az UNIAN ukrán hírügynökség felsorolása szerint kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra, az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.
A jogszabály kimondja, hogy Ukrajna minden állampolgára köteles beszélni az államnyelvet. Ezért nyelvtanfolyamokat indítanak a felnőtt lakosság részére.
A törvény létrehoz egy úgynevezett nemzeti államnyelvi szabványügyi bizottságot, amely egyebek mellett meghatározza, milyen színvonalú ukrán nyelvtudást követel meg a nyelvvizsga, amely ezentúl az ukrán állampolgárság megszerzéséhez szükséges lesz. A törvénynek az állampolgárság megszerzésével és az ahhoz szükséges nyelvvizsgával kapcsolatos része csak két év múlva lép életbe.
A jogszabály előírja, hogy a nyomtatott sajtótermékek példányszámának legalább fele ukrán nyelven jelenjen meg. Erre 13 havi türelmi idő van a törvényben. A törvény életbe lépése után két évvel a könyvkiadásban el kell érni az ukrán nyelvű kiadványoknak a legalább 50 százalékos kvótát. A hírportálok használhatnak más nyelveket, de az oldalaikat ezentúl kötelezően meg kell jelentetniük ukrán nyelvű fordításban is.
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott az MTI-nek, hogy a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény tervezetét.
Olyan nyelvi szabályozást kell elfogadnia, amely összhangban áll az európai normákkal és nem csökkenti az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok megszerzett jogait - jelentette ki korábban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a Nyelvi jogok Ukrajnában címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen kedden.
Tüntetők gyakoroltak nyomást a képviselőkre
A Kárpátalja.ma tudósítása szerint a kijevi parlament épülete előtt tüntetők követelték a képviselőktől az államnyelvről szóló törvény mielőbbi megszavazását. Az elmúlt napokban a nagyrészt orosz ajkúak lakta Harkivban is utcai rendezvények révén gyakoroltak nyomást a parlamentre a nyelvtörvény elfogadása érdekében, illetve művészek, társadalmi aktivisták, egyházi méltóságok is arra szólították fel a Verhovna Rada tagjait, hogy mindenképpen szavazzák meg az ukrán nyelv államnyelvi státuszát megerősítő jogszabályt.
Porosenko még alá fogja írni a törvényt
A képviselőkre gyakorolt jelentős politikai és társadalmi nyomás oka az, hogy az idei elnökválasztást nagy fölénnyel megnyerő Volodimir Zelenszkij nem számít az erősen diszkriminatív nyelvtörvény hívének, ám a még néhány hétig hivatalban lévő, az elnökválasztás április 21-i második, döntő fordulójában a választók kevesebb mint egynegyedének bizalmát és szavazatát elnyerő regnáló elnök, Petro Porosenko azt ígérte, hogy amennyiben a parlament megszavazza a nyelvtörvényt, ő kész azt aláírásával hatályba léptetni - hívja fel a figyelmet az Origo.
A portál emlékezetet, a magyarellenes támadásokra Kárpátalján, amelyek a 2014-es ukrajnai forradalmat követően erősödtek fel. Tavaly februárban gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját. Az elkövetők éjjel törték be a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett, az emeleten nem keletkezett kár.
Zelenszkij hivatalba lépése után vizsgálat alá veti a nyelvtörvényt
Volodimir Zelenszkij megválasztott ukrán elnök közölte, hogy hivatalba lépése után megvizsgálja a csütörtökön a parlament által megszavazott nyelvtörvényt arra vonatkozóan, tiszteletben tartja-e a jogszabály minden állampolgár jogait.
Zelenszkij mindazonáltal hangsúlyozta, hogy az ukrán az egyetlen államnyelv Ukrajnában. "Így volt, így van, és így is lesz. Ebben a kérdésben nincs kompromisszum. Az állam köteles gondoskodni az ukrán nyelv fejlesztéséről, használatának kiterjesztéséről. Ezzel is bizonyosan az egész társadalom egyetért. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel valósítjuk meg ezt a stratégiai irányt" - vélekedett.
A megválasztott elnök álláspontja az, hogy az államnak az ukrán nyelv fejlesztését ösztönzéssel és jó példákkal kell elősegítenie, nem pedig tiltásokkal és büntetésekkel, "a bürokratikus eljárások tovább bonyolításával, hivatalnokok számának növelésével, a csökkentés helyett".
Hozzátette, hogy mivel Ukrajna most komoly kihívások előtt áll, olyan törvényeket és határozatokat kell kezdeményezni, amelyek "konszolidálják a társadalmat, és nem az ellenkező hatást érik el".
Akkor egy hónapon belül ez már a második támadás volt a KMKSZ központi irodája ellen. Az előző, sikertelen gyújtogatási kísérlet február 4-én történt.
Origo/MTI
