Az évek óta súlyos helyzet az elmúlt hetekben tovább romlott hazánkban, ahogy egész Európában és a nyugati demokráciák szinte mindegyikében, az antiszemitizmusnak a második világháború óta kétségtelenül példátlan erősödésével szembesülünk
– fogalmazott a köztársasági elnök a Franciaországi Zsidó Intézmények Tanácsának (CRIF) éves vacsoráján Párizsban. Az antiszemitizmus évek óta ismét áldozatokat követel
– tette hozzá arra utalva, hogy tavaly 74 százalékkal emelkedett az antiszemita incidensek száma az előző évhez képest.
Emmanuel Macron kedden konkrét intézkedéseket ígért a Strasbourghoz közeli Quatzenheim zsidó temetőjében, ahol csaknem száz sírt felfestett horogkereszttel gyaláztak meg. A francia államfő jelezte, hogy májusban a parlament elé kerül az a törvényjavaslat, amely a rasszista és antiszemita gyűlöletbeszédek visszaszorítása érdekében "nyomást kíván gyakorolni" az internetes szolgáltatókra.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és a franciaországi zsidó szervezetek kérésére pedig a köztársasági elnök bejelentette, hogy Franciaország az antiszemitizmus jogi definícióját ki fogja terjeszteni az anticionizmusra is, mert az egy modern formája az antiszemitizmusnak
. Külön törvényi szabályozás azonban nem várható az anticionizmus büntethetőségére.
Emmanuel Macron kezdeményezte minden rasszista és antiszemita egyesület, illetve csoport feloszlatását, amely közül három szélsőjobboldali szervezetet (Bastion social, Blood & Honour Hexagone és Combat 18) meg is nevezett.
Az antiszemitizmus nem a zsidók problémája, hanem a köztársaság problémája
– mondta az államfő, arra kérve az oktatási minisztériumot, hogy mérje fel a zsidó szervezetek által jelzett azon problémát, miszerint több zsidó vallású gyerek az utóbbi időben antiszemitizmus miatt otthagyta az állami iskolákat.
Francis Kalifat, a CRIF elnöke beszédében arra kérte a franciaországi muzulmánokat és imámokat, hogy vegyék fel a harcot az antiszemitizmus ellen és "fejezzék be a zsidók iránti gyűlölet vallási igazolását".
Kedd este a politikai pártok felhívására tízezrek tiltakoztak mintegy hetven francia városban az elmúlt hetekben elkövetett antiszemita támadások ellen. Párizsban mintegy 20 ezren gyűltek össze a République téren, miközben Emmanuel Macron államfő a Soá emlékhelyen koszorúzott a parlament két háza elnökének kíséretében.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint a 2017-ben történt 311 antiszemita incidensekhez képest 2018-ban 541-re emelkedett az ilyen esetek száma. Ezek közül 183 tettleges antiszemita cselekmény, egy emberölés volt, a többi 358 pedig fenyegetés. A jelentős emelkedés ellenére a számok nem érték el a 2015-ös arányt, amikor is 808 antiszemita incidenst regisztráltak a francia hatóságok, köztük januárban egy zsidó élelmiszerbolt elleni dzsihadista támadást, amelyben négyen vesztették életüket. Az antiszemita cselekmények száma egyébként a merényletsorozat előtt döntött rekordot, 2014-ben 851 esetről tudtak a hatóságok, tíz évvel korábban pedig 974-et regisztráltak. Mindezek következtében az elmúlt évtizedben hivatalos adatok szerint mintegy 45 ezer zsidó, a franciaországi közösség tizede emigrált Izraelbe, de többen Kanadába vagy az Egyesült Államokba költöztek, illetve az országon belül is megindult a zsidók átköltözése biztosabb térségekbe.
Francia elemzők szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel indult elitellenes sárgamellényes mozgalom megmozdulásai felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést. Szakértők háromfajta forrását látják a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, amely a második világháborút követően betelepített muzulmán lakosság körében nyert teret, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, valamint a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust, ez utóbbi kettő figyelhető meg a sárgamellényesek megmozdulásain.
