Az ülésen a frakciók többsége egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti rendszerből kell kiindulni, abból, hogy kik voltak a legtöbb szavazatot elérő pártok listavezetői.
Az elfogadott közös nyilatkozatban azt írták, hogy mindenképpen olyan személynek kell majd kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte kampányolva megismertette magát és programját az állampolgárokkal.
Tajani derűlátónak mutatkozott ez ügyben, mint mondta, vannak különböző álláspontok, azonban a szóban forgó rendszer a demokrácia erősítését és az állampolgárok javát szolgálja.
"Az Európai Parlament eltökélt abban, hogy kulcsfontosságú szerepet játsszon a kiválasztásban" - hangsúlyozta.
Manfred Weber, az előző heti EP-választást megnyerő Európai Néppárt csúcsjelöltje leszögezte, hogy a demokratikus eljáráshoz jelöltekre, programokra van szükség.
Kiemelte, pártja kész meghozni a kellő kompromisszumokat, hogy széles körű egyetértés legyen a jövőről. Hozzátette, tudják, hogy nem arattak nagy győzelmet, sőt még vesztettek is mandátumaikból, de ennek ellenére is ők fogják adni a legnagyobb frakciót.
Udo Bullmann, a szociáldemokraták frakcióvezetője kijelentette, hogy küzdeni fognak csúcsjelöltjükért, Frans Timmermansért, s napról-napra nagyobb esélyt lát rá, hogy ő válthatja majd Jean-Claude Junckert az Európai Bizottság élén.
Hozzátette, hogy készek tárgyalni minden EU-párti és demokratikus erővel. Továbbá óva intette az EU-tagállamok vezetőit, akik kedden este ülnek össze informális egyeztetésre Brüsszelben, hogy akár csak megpróbálják megkerülni a csúcsjelölti rendszert.
Az EP tavaly elfogadott egy határozatot, amely kimondja, hogy készek elutasítani azon jelölteket az Európai Bizottság elnöki posztjára, akik egyik pártcsaládnak sem voltak csúcsjelöltjei. Ennek ellenére a jelöltállítás joga az uniós alapszerződés szerint az állam- illetve kormányfőket illeti meg.
MTI
