A regisztrációt követően az Európai Bizottságnak fél év áll rendelkezésére, hogy kialakítsa álláspontját, valamint döntést hozzon a jogalkotási folyamatról. Az Európai Parlamentben (EP) továbbá minden érdekelt fél részvételével vitára kerül sor, valamint az EP plenáris ülése is vitára bocsátja a kezdeményezést.
Azt közölték, hogy Európai Unió őshonos kisebbségei, nemzeti közösségei számára uniós támogatást és védelmet kérő kezdeményezés aláírásait online nyújtották be. Ezt követően egy hónapon belül az uniós bizottság személyes találkozót kezdeményez, amelyen a témával foglalkozó uniós biztosok és főigazgatók fogadják a kezdeményezők és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) képviselőit.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által kezdeményezett, a FUEN által koordinált aláírásgyűjtés 2017 áprilisában indult, és a rendelkezésre álló egy év alatt összegyűjtött támogatói nyilatkozatok közül a 28 uniós tagállam szakhatóságai 1 128 385-at hitelesítettek. A Minority SafePack célja, hogy az Európai Unió jogi lépéseket tegyen a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó emberek védelmének javítása, valamint az unió kulturális és nyelvi sokszínűségének megerősítése érdekében.
Az aláírások benyújtása fontos lépés a Minority SafePack történetében. Ez az előfeltétele annak, hogy februárban személyesen ismertessük terveinket a biztosokkal és főigazgatókkal, valamint hogy benyújtsuk a szakértői csoportunk által előkészített jogszabálytervezeteket
- közölte Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője, a FUEN elnöke az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában.
A képviselő elmondta, a tervezett uniós parlamenti plenáris vita szintén nagy lehetőség a szervezők számára. Amennyiben ugyanis a vita támogató határozattal zárul, az hatalmas nyomást jelent majd az Európai Bizottságra, hogy kedvezően döntsön a jogalkotásról. Beszámolt arról is, hogy a szervezők folytatják az európai fővárosokban végzett tevékenységüket kormányokat és nemzeti parlamenteket kérve arra, jelezzék támogatásukat az uniós bizottságnak, hogy maguk is fontosnak tartják a jogalkotást az őshonos kisebbségek ügyében.
MTI
