Jen Psaki kiemelte, hogy az Egyesült Államoknak nincs oka sietségre abban, hogy nagyobb gesztusokat tegyen a kommunista irányítású szigetország felé. Többen a kapcsolatok javulását várták a Joe Biden elnök vezette új kormányzattól, miután Trump visszafordította a még elődje, Barack Obama által megkezdett közeledést a két ország között.
"A Kuba-politika megváltoztatása jelenleg nincs Biden elnök prioritásai között" - szögezte le sajtótájékoztatóján a szóvivő.
"Elkötelezettek vagyunk azonban amellett, hogy az emberi jogok az amerikai külpolitika egyik fő pillérét képezzék, és így alaposan felülvizsgáljuk az előző adminisztráció idején hozott döntéseket, például Kuba felvételét a terrorizmust támogató államok listájára" - tette hozzá.
Trump mandátumának utolsó napjaiban, január 11-én jelentették be Kuba ismételt felvételét erre a listára, amelyről az Obama-kormány 2015-ben vette le az országot, elhárítva a diplomáciai közeledés egy fontos akadályát.
Az utóbbi években Havanna és Washington kapcsolatai újból elmérgesedtek. Egy, hanghullámokkal elkövetett állítólagos támadás után az Egyesült Államok kivonta diplomatái többségét a havannai nagykövetségről, illetve visszavonta a gazdasági embargó korábban elfogadott lazításait.
A terrorizmust támogató országok listáján jelenleg Kuba mellett Irán, Szíria és Észak-Korea szerepel.
Trump amerikai szökevények, kolumbiai lázadóvezérek bújtatásával és a venezuelai rezsim támogatásával indokolta Kuba felvételét a lajstromra. Bírálók szerint azonban a döntés meglehetősen átpolitizált volt, amelyet nem támasztottak alá bizonyítékokkal.
MTI
