Három dokumentumot fogadott el szerdán az Európai Bizottság az európai uniós Szerződések rögzítette egyenlőség érdekében korábban megfogalmazott stratégiák kivitelezéséről: a gender (LGBTIQ) témájú, a 2020–2025-ös időszakra szóló stratégia értékelése egyetlen országot nevesít negatív példaként, Magyarországot. Ismeretes: jogállamisági aggályokra vonatkozva milliárd eurókra rúgó összeget tart vissza az EU-büdzséből Magyarországnak járó pénzből Brüsszel.
Az Egyenlőség Uniója politika öt vonalon fut, ezekből most a rasszizmus elleni és az LGBTIQ-egyenlőségről szóló ötéves programok és a 2020–2030-ra megfogalmazott romastratégia volt terítéken, a nemi egyenlőségről szóló terv és a fogyatékossággal élők segítése nem.
Az önmagát az LGBTIQ-dokumentumban „az EU-szerződések védelmezőjeként” definiáló Európai Bizottság a vonatkozó uniós jogszabályok betartatásáról szóló fejezetben említi meg Magyarországot, emlékeztetve, hogy 2022 júliusában az Európai Unió Bíróságához fordult Budapest ellen olyan jogszabályok miatt, amelyek megítélése szerint megkülönböztetést alkalmaznak szexuális orientáció és gender önazonosság alapon.
Gender: Magyarországon van ügy, Lengyelországban már nincs
A magyar törvény a dokumentum szerint megtiltja vagy korlátozza a kiskorúak hozzáférését az olyan tartalmakhoz, amelyek „előmozdítják vagy ábrázolják” az eltérést a születéskori nem szerinti önazonosságtól, a nemváltoztatást és a homoszexualitást. „A bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvény számos EU-szabályt sért, az egységes piacra és az egyének alapjogaira vonatkozókat egyaránt, különösen az LGBTIQ személyekét és az EU lényegét kifejező közös értékeket” – fogalmaznak.
A bíróság elé 2022-ben került az ügy – írják, és innen már azzal folytatják, hogy 2019–2020-ban 197 lengyel helyi önkormányzatnál fogadtak el határozatokat a családok és a gyermekek védelmére az LGBT ideológia ellen, és LGBT-mentes zónákat hoztak létre. Ezért 2021 júliusában a bizottság kötelezettségszegési eljárást indított, 2023 januárjában azonban ezt lezárta, mivel megkapta Varsótól a kért megnyugtató információkat. (Ez még a 2023. őszi lengyel választások előtt volt, amelyen a jobboldali kormányt leváltották, és Lengyelország felé utána nagy iramban megindultak a korábban tőlük is visszatartott EU-pénzek.)
A Magyarországgal szemben jogállamisági alapon pénzt megvonó támadások másik fő csapásiránya egyébként a magyar bevándorlási politika, amelynek célja a tömeges migráció megakadályozása. Az Európai Bíróság ezen a vonalon főszerepet játszott Magyarország megbüntetésében.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatják.
