Pompeo nyolc órásra tervezett villámlátogatásának kezdetén, még a megbeszélések előtt, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel közösen nyilatkozatot adott, melyben ő maga nem ejtett szót Ciszjordánia egy részének július 1-re tervezett izraeli annektálásáról. Izraelben jelenleg kéthetes karantén vár minden külföldről érkezőre, de a szájmaszkban érkező amerikai politikust és munkatársait felmentették a szabály alól.
Netanjahu a média képviselői előtt megköszönte az amerikai politikusnak, hogy a koronavírus-járvány kitörése óta első külföldi útja éppen Izraelbe vezetett, s közölte, hogy számos kérdésről készülnek tárgyalni, köztük a koronavírus-helyzetről, az iráni terjeszkedési politikáról, valamint a várhatóan csütörtökön felálló új izraeli kormányról is.
Pompeo részvétét fejezte ki a kedden megölt izraeli katona miatt, és hangsúlyozta, hogy Izraelnek joga van az önvédelemhez, és ehhez az amerikai kormány támogatását élvezi.
Az amerikai külügyminiszter méltányolta, hogy Izrael megosztja a koronavírussal kapcsolatos információit, és bírálta Kínát ezen információk elhallgatása miatt. Pompeo közölte, hogy beszélni fog Netanjahuval Donald Trump amerikai elnök béketervéről, de nem említette a Jordán-völgy, valamint a ciszjordániai zsidó telepek annektálásának vitatott tervét. A The Times of Israel című izraeli lap viszont - forrás megjelölése nélkül - arról írt, hogy ez a kérdés kiemelt helyen szerepel a megbeszélések napirendjén.
A Beni Ganz és Netanjahu között kötött koalíciós egyezményben a felek elfogadták az izraeli jogrendszer és szuverenitás kiterjesztésének lehetőségét Ciszjordánia ezen, a Trump-féle béketervben szereplő részeire.
A megállapodás szerint Netanjahu július 1-jétől megkezdheti a telepek és a Jordán-völgy Izraelhez csatolását, de ezt össze kell hangolnia Washingtonnal, és figyelembe kell vennie a regionális stabilitást és a békeegyezményeket.
Pompeo Netanjahu után a katonai rádió híradása szerint találkozik Beni Ganzzal, a hamarosan felesküdő új izraeli kormány rotációs miniszterelnök-jelöltjével, valamint az új kormány várható külügyminiszterével, Gabi Askenázival is.
Izrael 1967-ben, a hatnapos háborúban Jordániától elfoglalta Ciszjordániát, Egyiptomtól pedig a Gázai övezetet. A palesztinok ezeket a területeket jövőbeli államuk részének tekintik. Az elmúlt évtizedekben Izrael telepeket épített Ciszjordániában, ahol már több mint félmillió izraeli él, noha ezeknek a telepeknek a létrehozását a nemzetközi közösség legtöbb országa a nemzetközi jog megsértésének, s a béke akadályának tekinti. A korábban Ciszjordánia részét képező Kelet-Jeruzsálemet Izrael 1980-ban egyoldalúan annektálta.
A palesztinok már közzététele előtt kategorikusan elutasították az amerikai kormányzat béketervét, mert szerintük a dokumentum egyértelműen Izrael érdekeinek kedvez. Erre hivatkozva az Arab Liga is közölte, hogy nem tekinti tárgyalási alapnak a tervet. Az egyoldalúnak tekintett béketerv miatt a palesztinok immár méltányos közvetítőnek sem fogadják el az Egyesült Államokat, és Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló amiatt is bírálta az amerikai kormányt, mert állításuk szerint Pompeo látogatásával összefüggésben a palesztin felet meg sem keresték.
"A Trump-kormány összejátszik Izraellel annexiós terve végrehajtásában, amivel egyszerre ássák el a palesztinok jogait és köpik szembe a szabályokon alapuló nemzetközi rendet" - hangoztatta a palesztin politikus.
MTI
