Bejárta a sajtót egy gázai tízéves kislány története, aki Rafah bombázásában sérült meg, és egy több mint tíz centiméteres sebbel került az Al-Naddzsar kórházba. Egy rendesen működő egészségügyi intézményben a stabilizálása három percig tartott volna, a gyorsan eső pulzus azonban tíz percen belül a kislány életébe került. Intravénás oldatokra lett volna szüksége, ellátóján kívül még két orvosra, két nővérre, egy aneszteziológusra és egy idegsebészre, azonban a kórházban se érzéstelenítő, se adrenalin, se atropin nem maradt már. Számos gázai orvos nyilatkozik nap mint nap, hogy a betegeket nem tudják megfelelően ellátni, mert a segélyszállítmányok nem jutnak el a megfelelő helyekre, így csak a legkomolyabb sérüléseket tudják megműteni – őket is érzéstelenítés nélkül –, a krónikus betegeket kénytelenek hazaküldeni, a csecsemőosztályokon ápolt kicsik pedig sokszor éhezés áldozatai lesznek.
A több hónapja tartó légicsapások az összeomlás szélére sodorták a gázai kórházakat. Az izraeli védelmi erők közlése szerint az intézmények azért állnak az offenzíva középpontjában, mivel a Hamász kifejezetten az ilyen létesítményeket, illetve az alattuk kiépült alagútrendszert használja búvóhelyként, így szükség van a szisztematikus átvizsgálásra. Hasonló katonai beavatkozás épp a héten okozott nemzetközi bonyodalmat, amikor az izraeliek a Kán Junisz-i Nasszer Kórház dolgozóit ejtették foglyul. Ahmed Abu Sabha a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy egyhetes fogva tartásuk alatt megverték, hideg vízzel leöntötték és megalázták őket, egy katona el is törte a kezét. Az izraeli erők közleménye szerint a fogvatartottakkal szemben szigorúan tilos bármilyen visszaélés, mivel az ellentétes a hadsereg központi utasításaival, ugyanakkor elismerik, hogy a letartóztatás során a terrorgyanús személyeknek gyakran át kell adniuk ruháikat, hogy a katonák megbizonyosodhassanak, a foglyok nem rejtettek el robbanómellényeket vagy más fegyvereket azok alatt. A ruhákat nem adják vissza azonnal, nehogy például éles tárgyakat lehessen bennük elhelyezni, amelyek késsé élezve fegyverként használhatók. Ugyanakkor a katonák lehetőség szerint igyekeznek minél hamarabb visszaadni a ruhákat.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA.
