Az eseményt, ahol Schröder felszólalt, a svájci Die Weltwoche szervezte meg, ahol Schröder tartott előadást ötszáz fős közönség előtt. A beszéd középpontjában az Oroszország és Ukrajna közti békefolyamat állt, amely szerinte igen közel járt a megvalósuláshoz az orosz–ukrán háború korai szakaszaiban. Azonban hangsúlyozta, hogy sajnálatos módon a lehetőség elszállt, részben a politikai nyomás és a háttérben lévő erők miatt, amelyek a békét megakadályozták.
Schröder betekintést engedett a korábbi orosz–ukrán csúcstalálkozó hátterébe is. Elmondása szerint a kezdeti helyszín Svájc lett volna, de ezt az ukránok nem fogadták el, ahogyan Dubajt sem, végül Törökország mellett döntöttek. Schröder felesége, aki végzettségét tekintve tolmács, a protokoll vezetését végezte ezen találkozók során.
A béke nagyon közelinek tűnt a beszélgetések alatt. Az elképzelés az volt, hogy Ukrajna keleti régióit megtartanák, a Krím pedig különleges státust kapna, afféle „dél-tiroli megoldásként”, amely orosz enklávéként működne tovább. Ukrajna NATO-tagságát befagyasztották volna. Schröder utalt arra, hogy Zelenszkij kormánya nem hozhatott szabadon döntést, mivel „erősebb köröknek” volt érdekében a háború folytatása.
A volt kancellár megemlítette, hogy miközben a német kormány nem kereste meg őt diplomáciai tanácsadóként, a tárgyalásokba való bevonását a svájci Ringier kiadón keresztül szervezték meg, amely lehetővé tette számára, hogy részt vegyen az Isztambulban tartott megbeszéléseken.
Ezek a „hatalmasabb körök” azok voltak, amelyek úgy vélték, hogy a konfliktus folytatása Oroszország gyengüléséhez vezet majd. Schröder állítása szerint a nyugati média és az amerikai katonák is azt hitték, hogy Putyin legyőzhető, ami hozzájárult a háború fokozódásához.
A teljes cikk a Magyar Nemzet honlapján olvasható.
Fotó: AFP
